Könyvkuckó

Benedek Elek, mindenki nagyapója volt az, aki megteremtette azt a csodálatos mesevilágot, ami igazán érdemes a megismerésre, olvasgatásra, fantáziánk erősítésére.

imgres 158px-cimbora_1926
130px-jo_pajtas_1909-1919benedek_elek_iroimages images

 

Mese-világ

A magyar népmese napját ünnepeljük szeptember 30-án. Miért ezen a napon? Mert ezen a jeles napon született Elek nagyapó, azaz Benedek Elek Kisbaconban, 1859. szeptember 30-án, és itt is halt meg 1929. augusztus 17-én.

 

 

Élete images

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett. Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kis Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv – amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak.

 

Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba ,és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar Kalákásoknak, és a Cimbora című ifjúsági lapot is szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Írói végrendeletének utolsó három szava:„         … fő, hogy dolgozzanak.        ”

 

Kacsalábon forgó vár

images

Népmeséink talán legkülönösebb részében, a tündérmesékben gyakran előfordul egy különleges motívum: a kacsalábon forgó vár. Állhat akár kakaslábon is, de mindenképpen valamilyen madárnak a lábán kell forognia. Miért van ez így?imgres

Ha felnézünk az égre esténként, csillagokat látunk. Így volt ez mindig is, mióta emberek élnek a földtekén, s régen nem zavarták még meg a látásukat a műfények. A száz és száz ragyogó csillag határozta meg gondolkodásukat, tájékozódásukat a világban.  Éltető csillagunknak, a Napnak (a mindenség közepének) aranyló színe, életet adó melege lenyűgözte az eleinket, s így kultusza is lett a Napnak. Ha egy kör közepébe pontot teszünk, megkapjuk a Nap asztrológiai jelét. Ez volt az ókori Egyiptomban Ré napisten szimbóluma is. A Nap körül keringő bolygók pedig forognak is, úgy, mint ahogy a kacsalábon álló várkastély. Ezek a kastélyok aranyalmából, rézből vagy ezüstből változnak át várrá, s csillagokon lógnak, lebegnek az égben. A Vénusz fémje a réz, a Holdé az ezüst, a Nap fémje pedig az arany. Tehát ezek a különleges almák mély jelentéssel bíró, jelképes gyümölcsök.

imgres

 

Népmeséink másik alapvető motívuma az égig érő fa. Felső részében vannak ezek a különleges kastélyok, belsejükben él az elrabolt királylány, akit a mese hősének kell kiszabadítania, hogy elvégezze küldetését, és így a világban megborult rendet helyreállítsa. Ez a világfa a világ „tengelye”. Különös növény, képes megtartani az egész univerzumot. Ennek az égsátornak a földi mása a jurta (őseink nemezből épült lakhelye), amely több mint egyszerű ház, lemodellezte lakói számára a világegyetemet.  [Őseink 7 bolygót tartottak számon, ám a Neptunuszt, Uránuszt, Plútót nem láthatták, így nem ismerték ezeket, a Földön meg jártak, tehát maradt számukra a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz, valamint még 2 égitest. Melyek lehettek ezek szerinted?]

A sátor középpontjában leszúrt „világfa” a sátor dúca, a világot megtartó tengely, tetején faragott vadkacsa ült, amely odalenn meghosszabbított kacsalábban végződött. Körülötte a félgömb alakú sátorlap, amelynek résein, apró szakadásain szűrődött be a fény a homályba, épp úgy, ahogyan az égbolt kárpitján pislákolnak a csillagok. Ha pedig a csillagok forognak, akkor a világot jelképező, madárlábú várnak is forognia kell. S miért madárlábon forog a palota? Az uráli népek az égistent Num Torumnak hívták. Hét gyermeke volt, ők voltak a planétaistenek. A napistent és a Vénuszt jelképező bolygóistennő gyakran öltötte fel vízi szárnyasok ruháját: lúd- és réce,- darutollakba öltöztek. Vélhetőleg e madarak emléke őrződik a kacsalábon forgó vár titokzatos, varázslatos képében. A magyar népművészetnek kedvelt motívuma a világfa és annak tetejében ülő madár. A népmeséinkben nincsenek véletlenek, jó olvasni őket, mert általuk közelebb kerülhetünk a múltunkhoz, egykori, még természetes világunkhoz és önmagunkhoz is.

imgresimages

Feladat: írj legalább 3 népmesecímet, amiben kacsalábon forgó kastély szerepel! Egy meséről írj rövid véleményt is, miért tetszett /2-3 mondat/! Rajzold is le a legjobban tetsző részletet! (A/4-es lapra, bármilyen technikával.) Válaszolj a szöveg közepén és a következő szövegben található kérdésekre is ! Beküldés: névvel, osztállyal a könyvtárba 2016. október végéig.

 

Színről színre

Fehér ló (csak szürke ló létezik a keresztlányom szerint!, szerintem meg nem),

imgres

aranyalma, fekete tenger, Vörös vitéz – meséinkben a színeknek nagyon fontos szerepük van, de ezek a színek néha a valóságtól elrugaszkodottak. Többjelentésük van, mint ahogy a fentiekben is olvashattuk a várakról.

A fehér a köznapi életben is a tisztaság, az ártatlanság színe. a királylányokat is fehér, szeplőtlen bőrrel képzeljük el, nem szoláriumbarnán. A fehér színben és az aranyban is a fény tárgyiasul. Ezek váltják is egymást, ismerünk olyan mesét, ahol a kígyóból a mesehős aranyhajú királyfivá változik, majd fehér galambbá, és így repül tovább mesebeli küldetését teljesíteni. A különleges képességekkel megáldott paripa szőre is gyakran fehér. Az ilyen ló a Naphoz tartozó állat. A Nap című mesében a legkisebb fiú fehér paripán megy a Naphoz, akihez a húgukat adták feleségül. Egy másik történetben a főhős fehérhajú öregemberrel találkozik, aki a mese végén felszáll az égbe, és csillaggá változik. Mondavilágunk szarvastehenei, akiket a vadászok űznek, szintén gyakran fehérek. KÉRDÉS: hogy hívják a mesékben az ilyen csodaparipákat, s mit jelent még ez a kifejezés?

images

Az arany a leginkább mesébe illő szín, a Nap színe, így különleges erőt hordoz minden, ami arany. Ez a legmagasabb állapot, csak a kiváltságosoknak jut belőle. Ha a főhős átváltozik, aranyhajából aranyszőr, aranytoll, aranypikkely vagy aranylevelei lesznek. Vagy a királyfi aranyszakállú emberrel találkozik, aki az aranyszőrű nyáját aranylegelőn terelgeti. Aranyhajat szerezni is lehet. Ilyenkor a mesehős megfürdik az erdei csodaforrás vízében vagy iszik belőle. Más mesében a király lányai aranyláncon csüngő aranybölcsőben alszanak. A fentebb említett mesebeli várak arany madárlábakon forognak.

A színekből bizonyosan lehet tudni, hogy melyik szereplő melyik oldalon áll. A legismertebb mesénk a Fehérlófia, ahol a főhős fehér kanca gyermeke, de a boszorkánynak fekete kancaleányai vannak.

images

A fekete színnek leginkább negatív jelentése van, a gonosz színe. A Rózsa és Viola típusú mesékben a rettenetesen gonosz boszorkány fekete felleg formájában követi a szerelmes párt. Ám időnként mégsem teljesen negatív jelentés tapad ehhez, a szélbe dobott fekete rózsa vezeti a főhőst az útján a Ráró Rózsa című mesében. A vörös szín leginkább az ördöghöz kapcsolható a mesékben.

         imgres                        

Szimbolikus jelentése van a színek megváltozásának is. A rozzant gebe a parázstól fehér vagy aranyszőrű paripává változik, ereje teljében lesz, s olyan sebességgel vágtat, mint a gondolat. Az Üldözött Szarvasünő című mesében a fekete kisasszony színt vált, először vörösre majd patyolatfehérre alakul, tehát kifehéredik – ez a fény uralomra jutását ábrázolja. Ugyanez a fénnyel telítődés figyelhető meg más változatokban is: a színeváltó sündisznó fekete, vörös, végül fehér kakas hátán hajtja ki a disznócsordát.  Fekete medvebőrben kell élnie átmenetileg az elátkozott királylánynak, aki aztán vörös lesz, majd világoskék, éppen úgy, ahogy a hajnalon keresztül az éj vált a nappalra.

images

Az igen különleges színsor, a szivárvány megjelenik a Fehérlófia című mesénkben. KÉRDÉS: Ki az a szereplő, aki a szakállán viseli a szivárvány hét színét, s melyek ezek a színek?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                

 page0001 page0002 page0003 page0004 page0005 page0006 page0007 page0008 page0009 page0010 page0011 page0012 page0013 page0014



 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük