A hónapról


Június

A hónapról

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.

Ugyan nagy me­leg­gel ér­ke­zik a nyár első hó­napja, mégis szo­kat­lan idő­já­rási vi­szo­nyo­kat ígér az elő­re­jel­zés.
Harminc fokkal robban be a nyár június első napjaiban! A hónap közepén várható majd egy nagyobb lehűlés, amikor egészen húsz fokig csökken a hőmérséklet, de ez nem fog sokáig tartani. Nem kell aggódnunk, a forróságé lesz a főszerep! Azt viszont furcsállják még a meteorológusok is, hogy a szokásosnál több csapadék várható. Rengeteg nyári viharra számíthatunk! Úgy tűnik, minden eddiginél több eső lesz az idei nyáron, erre jobb már most felkészülni lélekben. Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 12 / 14 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 23 / 25 °C, 63-84 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 224-259 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • június 1.: A meteorológiai nyár kezdete.
  • június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.
  • június 8.:Medárd napja. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira.
  • június 8.:1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.
  • június 12.:2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 oC-t
  • június 12.:János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.
  • június 13.:1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült Biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.
  • június 15.:e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.
  • június 20.:Csillagászati nyár kezdete. Ugyan jún. 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van (2016-ben pontosan 06.20. 22:34-kor). Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több, mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
  • június 23.:A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No, nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik. (Előfordulhat, hogy az akkori krónikások is szerették már az “újságírói túlzásokat”?)
  • június 24.:Szent-Iván éjjele. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szt. Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
  • június 27.:A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.
  • június 29.: Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka.

 

Június eseményei

június 2.:

Bulgária: Hriszto Botev (a bolgár Petőfi) és a szabadságharcosok ünnepe

Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója

június 3.:

Ausztrália: az alapítás napja

június 4.:

a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).

az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja

június 5.:

Környezetvédelmi világnap

Szenvedélyek napja

június 6.:

Patika nap

június 7.:

Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)

június 8.:

Szent Medárd ünnepe – népi babona, ha ezen a napon esik az eső, akkor 40 napig ilyen marad az idő.

Óceánok világnapja

június 10.:

Magyar ügyészség napja

június 12.:

A gyermekmunka elleni világnap

június 13.:

Szent Antal ünnepe

június 14.:

Véradók világnapja

június 16.:

A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.

A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).

Az afrikai gyermekek világnapja

június 17.:

Elsivatagosodás világnapja

A hangzáskultúra napja Magyarországon

június 20.:

A menekültek világnapja

június 21.:

A zene Ünnepe

június 23.:

Olimpiai nap

Spamellenes Világnap

Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja

június 24.:

A csontritkulás világnapja

június 25.:

Barlangok napja

június 26.:

A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja

A közalkalmazottak napja

A kínzás áldozatai támogatásának világnapja

június 27.:

Cukorbetegek világnapja

Szent László napja I. László tiszteletére

Határőrség napja

A magyarországi lengyelek napja

június 28.:

USA: az első világháború emléknapja

június 29.:

Péter-Pál napja, az aratás kezdete

Táncművészet világnapja

június 30.:

A magyar szabadság napja

A keresztény vértanúk emléknapja

június első szombatja: Lakáskultúra napja

június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon

június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon

június harmadik vasárnapja: Apák napja

június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.

a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja

június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának

Radnóti Miklós: Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.

 

József Attila: Töredékek

Nyári könnyű szellők

lányok közt szökellők

szoknyákat libbentők –

játsztok a bokorban,

szalmaszállal porban

boldog gyermekkorban.

 

 

 

 

 

Andók Veronika: Vakáció

 

Láttam a napot, súgta a szélnek:

Várnak a tavak, csónakok, stégek.

És tényleg a táblán virul egy szó,

Csupaszín betűkkel: VAKÁCIÓ!

 

Két hónap napfény vár ránk a nyárban,

Kószálunk vígan viruló tájban,

Hűsítő tavakra, strandokra járunk,

Nincs is ilyenkor boldogabb nálunk.

 

Balogh József: Nyár

Nyár kacsint be az ablakon

egy tikkadtságos hajnalon,

fénye a redőnyt törve át

magával füröszt hűs szobát.

Paplant ébreszt és takarót,

lajháros-lusta ágylakót,

tarisznyájában új virág,

– nem kap a szirma hőgutát -,

s van benne friss vakáció,

egy tópartra szánt rádió,

fecskék cikázó röpte száz,

veríték-lázas kerti ház…

 

A dinnye tőle cukrosul,

nevet a Nap rá huncutul,

izzad az erdő, fű, a rét,

patak párolog, és az ég

szinte önmagát fényli szét.

Vihar, ha orvul mennydörög:

kugliznak fönn az ördögök,

fürge felhő száll, dús-esős,

lenn fű között időz az őz,

hisz’ messzi még az ősz, a csősz.

 

Fecske Csaba: Aranyat rejt a nyár

 

A nap már hazaszállt:
elfogyó, sárga folt –
Az égi vizekben
fürödni kezd a hold.

Fürödni kezd a hold.
A fűben csöpp bogár.
Végtelen mezőkön
aranyat rejt a nyár.

 

 

Május

Május az 5. a hónapok sorában, (Ikrek hava), és az utolsó tavaszi hónapunk, 31 napos.  Nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi.

Május eseményei:

május 1.:A munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja

május 3.:a nemzetközi sajtószabadság napja

május 4.:a magyar tűzoltók napja,Szent Flórián napja,USA: a tanár ünnepe

május 5.:az esélyegyenlőség napja, Európa-nap,

május 6.: a magyar sport napja

május 7.:az asztma világnapja

május 8.:a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold napja

május 9.: az Európai Unió ünnepe, a győzelem napja

május 10.:a mentősök napja, a madarak és fák napja Magyarországon

május 11.:Miskolc ünnepe

május 12.:az ápolónők nemzetközi napja

május 15.:az állat- és növényszeretet napja , a család nemzetközi napja, a

telefonos lelki-elsősegély szolgálat napja

május 17.:távközlési világnap, az AIDS áldozatainak világnapja

május 18.: Internet világnap,múzeumi világnap, a földtani természetvédelem napja

május 19.:a tömegtájékoztatás világnapja

május 21.:a magyar honvédelem napja

május 22.:a biológiai sokféleség (diverzitás) nemzetközi napja

május 24.:az európai nemzeti parkok napja

május 25.:Afrika felszabadulásának napja

május 29.:Hősök napja, USA: emlékezés napja

május 31.: Nemdohányzó világnap

május első vasárnapja: Anyák napja, (az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Ausztriában május második vasárnapján ünneplik)

Anyák napja utáni első hétfő: Anya Nélkül Nevelkedő Gyermekek Napja

május utolsó keddje: Nemzetközi Tejnap

május utolsó szerdája: Kihívás Napja

május utolsó vasárnapja: gyermeknap, a magyar hősök emlékünnepe

Húsvét utáni 50. nap: Pünkösd napja. Pünkösd minden évben május 10-e és június 13-a közé esik.

Érdekességek

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek májusra:

Bika: (április 20-május 20.) és

Ikrek: (május 21-június 20.).

A hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év januárja.

Japánban létezik egy úgynevezett „májusi kór” (gogacu-bjó, 五月病) kifejezés, amit akkor használnak, ha egy új diák vagy dolgozó már a kezdőnapon fáradtan és kialvatlanul érkezik az iskolába vagy a munkahelyére. Az Arvisurák szerint Ígéret hava.

Néhány érdekesség az időjárásról:

Sokak szerint ez az év legszebb hónapja, ilyenkor már virágba-zöldbe borul a természet, kellemes az időjárás, bár néha okoz – mostanság egyre inkább – meglepetéseket. (35 fokos afrikai meleg).

Az éghajlati statisztikák szerint a májusi jellemző minimum hőmérséklet 9-12 ºC, míg a jellemző maximum 21-23 ºC. 51-67 mm csapadék hullik, a napsütéses órák száma 228-253 óra körüli.

A természet is tovább ébredezik, megjelennek a bogarak, a rovarok, ha a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, akkor megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében kikelnek a szúnyogok, s ezzel kezdetét veszi az irtási szezon is, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az ezeket a „mérgezett” rovarokat fogyasztó fecskék elpusztulnak. [Az első fecskéket idén április 24-én vettem észre a Kiliánban.] Megjelennek a kullancsok is, akik ellen szintén védekeznünk kell, mert már minden 2. fertőzött közülük, s súlyos betegségeket okoznak embernek, állatnak.

De azért élvezzük a tavaszt, menjünk minél gyakrabban a szabadba, kiránduljunk a családdal!

 

 

 

 

 

Májusi versek

Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

Hosszú tél, munka, gond, betegség
úgy meglopta ezt a tavaszt,
hogy most elálmélkodva nézem
a hirtelen megjött vigaszt:
Te vagy, május ? Csakugyan itt vagy?
Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!…”

Radnóti Miklós: Majális

A hangraforgó zeng a fű között,
s hördül, liheg, akár egy üldözött,
de üldözők helyet a lányok
kerítik, mint tüzes virágok.

Egy lányka térdrehull, lemezt cserél,
a háta barna, lába meg fehér,
a rossz zenén kis lelke fellebeg,
s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.

Fiúk guggolnak és parázslanak,
az ajkukon ügyetlen szép szavak,
duzzasztja testük sok kicsiny siker
s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.

Lehetnének talán még emberek,
hisz megvan bennük is, csak szendereg
az emberséghez méltó értelem.
Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.

Csanádi Imre: Májusdícsérő

Május,
mosolygó,
békák torkát
megoldó,
gyöngyvirág-nyitogató,
cserebogár-zúgató.
Röptetsz
madarat,
meghozod
a nyarat,
pölyhös
fecskét,
fára cseresnyét!

József Attila: Kertész leszek

Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton-
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.

Kányádi Sándor: Rajz rigóval

Ákombákom
levelek a fákon.
Limb-lomb susogó,
alatta ül nagyapó…
Mellette élete párja,
néznek együtt föl a fára.
Fejük fölött a rigó
azt fütyüli: élni jó.

május 11. Pálóczy Horváth Ádám: De mit töröm fejemet

“…Hát ezer bajomba is,
Ha még ezer volna is,
Vígan élek,
Tudok olyant, eleget,
Akivel még életet
Nem cserélek.
Félre gondok!
Hoppot mondok,
Ha sántán is,
Hopp éjfélben,
Hopp ebéden,
S vacsorán is!”

Gulyás Pál: Májusi köd

Jönnek már a fagyos szentek
ködöt fújva közelegnek.
Fuldoklik a Nap sugára,
bejön a fagy a szobámba.

A temető alig látszik,
a torony ködöt pipázik.
Jön lassan a ködön át
Pongrác, Szervác, Bonifác…”

Weöres Sándor: Fagyos szentek

Baljós tavasz! Virágtalan
fa-vázakon száraz hideg.
Bozótokban bozontosan
ólálkodó kísértetek.

Mindent bevon a dermedés
zománca. Kel félénk zene
a máz alól, a csüggedés,
virágtalanság üteme.

Rákos Sándor: Aranyeső

Borús egek alatt, fagyosszentek csípős szelében,
lombok sötétjén az aranyeső füstje fölizzik.
Mennyi ragyogás! Aszkétikusan visszafogott
színek zenéjében micsoda szólam!
Üveghomályú téli reggeleken
mosoly reflektora süt így a nők szeméből.
Ragyogj, ragyogj szép tavaszi virágom, ragyogj csak!
Ragyogj túl a kerten, a sárrá omló utak borúján!
Nagy tanulság a te elszánt ragyogásod,
kivált nekem –
régóta fény nélkül didergek!

Radnóti Miklós: Május

Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

Petőfi Sándor: Mi kék az ég!

Mi kék
az ég!
Mi zöld
a föld!
Zöld föld felett, kék ég alatt
hangos pacsirta fütyörész;
dalával a Napot kicsalta,
a Nap rá gyönyörködve néz.

Mi kék
az ég!
Mi zöld
a föld!
Zöld a föld, kék az ég, tavasz van.
És én oly sült bolond vagyok,
hogy idebenn a szűk szobában
kádenciákat faragok!

Dsida Jenő: Tündérmenet

A tücsök ciregve fölneszel.
Testem hűs álmokat iszik.
Apró, csillagos éjtündérek
a szívemet hozzád viszik.

Parányi szekérre fektetik,
pihék, mohák közé, puhán,
befödik zsenge nefelejccsel,
s lehelnek rá éjfél után.

Húzzák lassú, nyüzsgő menetben
-szemükben harmat, áhitat –
csigák s iszonyú nagy füvek közt,
a sárga holdvilág alatt.

Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag

“…Öt napja, öt éje…Az orgona kezdte,
s azóta csupa fölszakadt
sajgás vagyok, álom és csupa zsenge
sóvárgás, néma indulat,
s az hangot követel, éneket,
zengőt, emberit, édeset,
mintha enélkül – így fenyeget –
nyomtalan halnék szét az egekbe,
ahogy a májusi orgonaszag.”

Füst Milán: Tavaszi dal, vándordal

Tavaszi szél fújja már a varga kötényét,
ki görbe utcában, kicsi boltja elé
kiült, kirakta műhelyét is és alkonyi órán
lámpafénnyel a sötétet melegíti.

Hej, szeszélyes már az idő, s a lánykáknak pajkos
szél hulláma mossa csiklándó nyakát!…

Hej, elfeledem én is búskomorságomat…
Föltettem életem egy lenge levélre
és én is elmegyek, hová a szél sodor!…

Ábrányi Emil: Magyar nyelv

Hatalmas szép nyelv,
Magyarnak nyelve!
Maradj örökké
Nagy és virágzó!
Kísérjen áldás,
Amíg világ áll!
S legyen megáldott
Az is, ki téged
Ajkára vesz majd:
Elsőt rebegve,
Végsőt sóhajtva!

Héra Zoltán: Ó kalendárium költőknek

Ikrek havában lelket válogass,
Antonius és Caesar ekkor egyszerre lehetsz,
s bár nemükhöz tartozni nincs szerencséd,
egyszerre szólhat
Miriam és Médeia veled.

 Vidor Miklós: Mese

“…Sugaras felhők közt
három fecske
hasítja a tágas eget.
Magasan száll
a szabadság,
elejteni nem lehet.
“Sose voltunk mások:
három fecskék,
de miénk a teljes
végtelenség!”

Sebők Éva: Tavasz Eszterke

Egy órácska óta
szól az Eszter-nóta.
Szálló sárkányorkán
hozta el az orrán.
Ihol zeng!…Ahol zeng,
nincs ott már sehol csend.
Piros pikulákat
hajtanak az ágak
Kövér bolondgomba
fölmászik a dombra.
Lába kel a bágyadt
pitypang- pagodának.
Fenn meg csodapókok,
ébredő pirókok,
ciróka-maróka,
hat rigó-fióka,
s egy fatetőn-alvó
kócos pityipalkó!

Petőfi Sándor: Orbán

Komor, mogorva férfiú
Volt Orbán,
Bár oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
De hisz mogorva ép azért
Volt Orbán,
Mert oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Oka egyébiránt maga
Volt Orbán,
Hogy oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Temérdek borfélét ivott
Meg Orbán,
Vidám hajnal azért pirult
Az orrán.

május 26.
Nem anyától lettem,
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján
Hajnalban születtem.
népköltés

Balassi Bálint: Borivóknak való
Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele!
Te nyitod rózsákat meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.
Neked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak…”

Áprilisról

Az év negyedik hónapja, szeszélyes időjárásával sok meglepetést tud okozni.

Áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 – 6 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 – 17 °C, 38-55 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 177-191 óra körül van összesen a hónap folyamán.

2016-os április volt sorozatban a 12. olyan hónap, amelynek átlaghőmérséklete meghaladta a korábban mért havi rekordot. Ez a mérések megkezdése óta első alkalommal fordult elő. A 2016-os április hónap átlaghőmérséklete 13,7 °C volt, amely a korábbi 2010-ben mért rekordnál is magasabb.

Április  30 napos hónap a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezik.

S itt említjük meg március hónapot is, mert „Ő” kimaradt a sorból.

Jeles napok áprilisban:

  • április 1.: Április Bolondja. A népszokás szerint, akit ezen a napon megtréfálnak, rászednek, az április bolondja. Nem hazai eredetű szokás, szerte Európában van hagyománya. Eredete nem egyértelmű, számos magyarázatot találni: Mondják, hogy az április hónap változékony, “bolondos” időjárása adja magyarázatát. Lehet azonban, hogy egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek. Mások szerint IX. Károly egy rendeletéből ered, amely rendelkezés 1564-ben az új esztendőt április 1-ről áttette január 1-re. Akkor is szokásban voltak az újévi ajándékok, de a rendelet után az emberek januárban az áprilisi, áprilisban a januári ajándékokkal biztatgatták egymást.
  • április 8.: Eötvös József előterjesztette az Országos Meteorológiai és Földmágnesességtani Intézet megalapítását.
  • április 10.: Az év századik napja (szökőévben, így 2012-ben ez valójában április 09.). Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.
  • április 12., 1934-ben : Szél-világrekord: 372 km/óra, Washington-hegy, Észak-Amerika.
  • április 14.: “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.
  • április 15.: A fűtési időszak hivatalos vége, azaz a távfűtéses lakásokban eddig van fűtés. Április 15. és május 15. közötti időszakban a hőmérséklethez kötött szerződés szerint, az időjárás változásának megfelelően (pl. a napi középhőmérséklet +10 fok alatt marad), kapcsolják ki vagy be a szolgáltatást az épületekben. Az ilyen szerződéssel nem rendelkező házak pedig külön kérhetik a szolgáltatás ki-, vagy bekapcsolását.
  • április 22.: A Föld Napja.
  • április 22-24.: Lyridák meteorraj érkezése. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg ennek a meteorrajnak a hullócsillagai. A legjobb időpont a csillagvadászatra a hajnali órákra esik.
  • április 24.: Szt. György napja. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
  • április 25.: Pál fordulása. A bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra:  “Pál fordulás – télfordulás”.
  • április 25.: Rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.
  • április 29.: A Táncművészet Világnapja.
  • április 30.: A Méhek Napja Magyarországon.

 

Óraállítás, itt a nyár

  1. március 24-én, vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, azaz 1 órával előre kell állítani az órákat. Ezzel elkezdődik hazánkban a nyári időszámítás.

TÖRTÉNETE

A téli/nyári időszámítás miatti óraállítást először 1976-ban, Franciaországban vezették be. Ez 3 évvel az első olajárrobbanást követően történt és a fő célja az energia felhasználás csökkentése volt.
Hazánkban 1980 óta állítjuk az órákat minden évben kétszer. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy 1996-os kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

MANAPSÁG

A gyakorlat hasznosságával kapcsolatban évek óta megoszlanak a vélemények.
Az óraátállításból adódó megtakarítás legnagyobb része abból adódott, hogy a közvilágítást elég volt egy órával később bekapcsolni. Ma azonban a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg. Az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energia igényeinket. Legjobb példa erre a tévézési szokásaink változása. Míg régen 1-2 tévécsatorna adásait tudtuk nézni, azt is csak este 10 óráig, addig ma nem ritka, hogy 100 tévécsatorna vételére van lehetőségünk és éjjel-nappal sugározzák az adásokat.
Egy, a Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) által készített, 2010-es felmérés szerint Magyarországon a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák áramfogyasztása. Akkor naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra csökkenés tapasztalható az energia felhasználásban. Az október végi óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére azonban nem ilyen látványos.
Más megközelítésben azonban már nem ennyire egyértelmű az “idővariálás” jótékony hatása. Egyes kutatások kimutatták, hogy az évi 2 óraállításnak akár káros, de legalábbis kellemetlen egészségügyi hatásai is lehetnek. Elsősorban a kisgyerekeket, csecsemőket és az idős embereket érinti negatívan az óra állítása, mert az ő szervezetük nehezebben alkalmazkodik a napirend megzavarásához. Sokaknál több napig vagy akár hétig is tartó alvászavarokat, kialvatlanságot okoz. Azt pedig kisgyermekes anyukáknak nem kell részletezni, hogy ez milyen egyéb problémákat, kellemetlenségeket tud szülni.

VERSEK A TAVASZRÓL

Áprily Lajos: Március

A nap tüze, látod,

a fürge diákot

a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.

Csengve, nevetve

kibuggyan a kedve

s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt

tó vize árad,

néma kutakban a víz kibuzog.

Zeng a picinyke

szénfejü cinke

víg dithyrambusa: dactilusok.

Csoóri Sándor: Tavaszi bodza-vers

Szoknyát varrat a bodza,

így készül a tavaszra,

csipkés szélűt

és puhát,

éppolyat, mint nagyanyja –

mert ha nem varratna,

hát csupasz maradna.

 

Devecsery László: Pitypang

Hajlítom kezem, ujjaim,

gömböt formálok csendesen.

Pitypangra pillantok kedvesen.

Játékát utánzom szelíden:

ujjaim nyitom:

el nem szállnak…

Pitypangra fújok: szél vagyok:

repülnek ernyős csillagok.

 

…és a pihés ernyők alatt…

rejtőzik az aprócska mag.

Donászy Magda: Hóvirág

– Hóvirágom, virágom,

mi újság a világon?

 

– Véget ért a hosszú tél,

simogat az enyhe szél,

melegebben süt a nap

újra szalad a patak.

Hallottam a cinegék

kikeleti énekét,

tavasz jár a határon.

 

–  Ó, be szép ez virágom!

 

 

Szabó Lőrinc: Tavasz

 

“Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.

“Tavasz!” – felelt a Nap.

“Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.

“Meg ám!” – felelt a Nap.

 

“Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.

“Szeretlek!” – szólt a Nap.

“Akkor hát szép lesz a világ?”

“Még szebb, még boldogabb!”

 

Gazdag Erzsi: Itt a tavasz

Itt a tavasz, tudod-e?

Leheletét érzed-e?

Virágszájjal rád nevet

virágszagú kikelet.

 

Rádfüttyent a bokorból,

füttyös madár torokból.

Rügyes ággal meglegyint

S érzed, tavasz van megint.

 

Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők

Bodzavirágból, bodzavirágból

hullik a, hullik a sárga virágpor.

 

Fönt meg a felhők szállnak az égen

bodzafehéren, bodzafehéren.

 

Szállj, szállj felhő,

pamacsos,

hullj le, te zápor,

aranyos,

hullj le, te zápor,

égi virágpor,

égen nyíló bodzavirágból.

 

Osvát Erzsébet: Hóvirágos zöld szoknyában

Sarkig érő

aranyhajjal,

kék kökörcsin

koszorúval,

hóvirágos

zöld szoknyában

érkezett meg

hajnaltájban.

Elámultam

és megálltam.

Ily gyönyörűt sose láttam.

– Szólj, hát ki vagy?

-kérleltem én.

– Hogyan toppantál

így elém?

Megszólalt

a szépek szépe:

– Nap bújtatott

köpenyébe,

fürge szellő

szárnyára vett,

cinke dalolt

fejem felett.

Vidd el a hírt

nem titok már.

A tavasszal találkoztál.

 

Gazdag Erzsi: Tavaszt hirdető pipitér

 

„Jön a tavasz! Jön bizony!

Itt lépked a pázsiton.”

Ezt mondja a kis pipitér,

Kinek szava is százat ér.

 

Nézd, hogy virít, hogy integet!

Neked beszél, csakis neked.

Százszorszép szemét rád veti…

Higgyél neki! Higgyél neki!

 

Még minden bokor alszik itt,

Csupán a százszorszép virít.

A dermedt parknak gyér füvén

A tavaszt hirdeti szegény.

 

A tavaszt hirdeti szegény,

Gyenge kis árva pipitér.

Mindaddig mondja, hirdeti,

Míg a tavasz is hisz neki,

 

S kibontva napsugár-haját

Kacagva jön a parkon át.

A pipitér megöleli,

Öle virággal lesz teli.

 

Mentovics Éva: Tavasztündér

 

Varázspálcám suhogása

felkelti a vidéket.

A tél végi utazásra

barátaim kísérnek.

 

Varázsigém hatalmával

elaltatom a telet.

Faágakra rásuhintva

ébresztem a rügyeket.

 

Virág nyílik ahol járok,

ágak végén tipegek.

Tündérszárnyam nyomában

már ott virít a kikelet.

 

Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág

Csilingel a kis gyöngyvirág.

Fehér a ruhája,

meghívja a virágokat

tavaszesti bálra.

 

Öltözködik az orgona,

lila a ruhája,

kivirít a kankalin, a

szegfű és a mályva.

 

A vadrózsa rájuk nevet,

bolondos a kedve,

a rigó is füttyent egyet:

hej, mi lesz itt este!

 

Táncra perdül a sok virág,

illat száll a légben,

őrt állnak a gesztenyefák,

illemtudón, szépen.

 

A szellő is megfürdik a

virágillatárban,

s arra ébredünk fel reggel:

napsugaras nyár van.

 

Gazdag Erzsi: Fecskenóta

 

Zeng a fészek

reggel óta,

felcsendült a

fecskenóta:

-Csit- csivit,

csit-csivit!

Itt a tavasz

Ittvan, itt!

 

Meg van még a

régi ház,

bár megkopott

rajt a máz.

Nosza, rajta!

Fecske módra

kimeszelik,

nótaszóra:

-Csit-csivit,

csit-csivit!

Itt a tavasz

Itt van, itt!

 

Fecske Csaba: Március

Huss tél,

fuss,

füttyents március!

Rikkants rigó

vidáman:

élni jó!

Hó szaladjon, rügy fakadjon,

zöldüljön a rét,

kölyökszél hordja szét

szántó-vetők víg énekét!

 

Tarján Iza: Március

 

Szilaj csikó, Március,

velem most a rétre fuss!

Kitrappolunk a szobából

zöld fűbe, hol

tavasz táncol,

medvebarna nagykabátom

vígan a sarokba vágom,

sutba dobva sál és sapka,

hajamban a szél szalagja,

rámzúdul a fényözön,

virágokba öltözöm.

Minden pezseg, nyüzsög, él;

nem volt, nem is lesz több tél!

 

Szécsi Margit: Március

 

Déli szellők, fújjatok csak,

játsszatok a hajamon.

Olvassz havat, melengető

márciusi szép napom.

 

Fagyos folyó megáradjon,

vessen bimbót minden ág.

Szebb a somfa gyenge szirma,

mint a szürke jégvirág.

 

Március van, március van.

Ember s állat érzi már,

dong a kaptár, szárnyat rezget

százezernyi kismadár.

 

 

Csanádi Imre: Tavasz-ébresztő

 

Ébredj

új tavasz,

jégtörő,

sugaras,

gallyat gombosító,

rügyet rojtosító,

mindenféle

madarat

víg versre tanító!

 

Kányádi Sándor: Márciusi versike

 

Tavaszt  csörög a szarka,

tavaszt.

Zöldülni kezd a barna

haraszt.

Zsendülni kezd a zsenge

határ.

Erőre kap a gyenge

bogár.

Szelídülnek az ordas

szelek.

Barkákat hány a bokros

berek.

Bukfencet vet a játszi

patak.

Már csak a hegyen látni

havat.

Weöres Sándor: Olvadás

 

Csipp,

csepp,

egy csepp

meg tíz:

olvad a jégcsap

csepereg a víz.

***

Áprily Lajos: Március

 

A Nap tüze, látod,

a fürge diákot

a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.

Csengve, nevetve

kibuggyan a kedve

s egy ős evoét a fénybe kiált.

 

Régi kiszáradt

tó vize árad,

néma kutakban a víz kibuzog.

Zeng a picinyke

szénfejű cinke

víg dithyrambusa: dactilusok.

 

Selymit a barka

már kitakarta

sárga virágját bontja a som.

Fut, fut az áram

a déli sugárban,

s hökken e hó a hideg havason.

 

Barna patakja

Napra kacagva

a lomha Marosba csengve siet.

Zeng a csatorna,

zeng a hegy orma,

s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?

 

 

Február

Február (régiesen Februárius) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (böjtelő hava) néven szerepel.

A január és a február volt az utolsó két hónap, amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről, amely február 15-én zajlott.

Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság, lakoma.

A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más. Ezért is soroljuk a mozgó dátumú ünnepek csoportjába.

Ennek az az oka, hogy bár a farsang világi ünnep és ősi hagyományai az pogány ókorba nyúlnak, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben.

Két egyházi ünnep közé ékelődik, és azokhoz szorosan kötődik.

Nevezetesen a vízkereszt és a húsvéti nagyböjt közé. Ennek megfelelően a kezdete mindig ugyanakkor, vízkeresztkor, január 6-án van. Ezzel szemben a zárónapja annak függvényében alakul, hogy a húsvéti nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda éppen milyen napra esik. Legkorábbi lehetséges zárónapja február 4-e, a legkésőbbi pedig március 10-e. A pontos nap meghatározása az adott évi húsvét dátumából, visszafelé számítva történik, a húsvét előtti 40. nap. 2018-ban a farsang lezárását jelző hamvazószerda például február 14-re esik, de az előző évben március 1. volt.

 

A farsang nevének eredete és jelentése

A farsang név német nyelvterülethez köthető, osztrák-bajor eredetű szó, amelynek első írásos megjelenését többféle dátumhoz is kapcsolják.

A Magyar Néprajzi Lexikon – pontos hivatkozás megnevezése nélkül – 1283-at adja meg első megjelenésként, de van olyan szakmai oldal, amely ezt jóval későbbre, a 14. század közepére teszi.

Mivel a szó mai alakja nem kevés vargabetű során alakult ki, elképzelhető, hogy mindkét forrásnak igaza van.

A farsang végső szógyökere a ‘Fastenschank’, azaz ‘böjti kocsma’ szó, amely többszörös szókapcsolat és átalakulás után nyerte el mai ‘farsang’ formáját.

Ez pedig nyilvánvaló utalás a húshagyó keddre, mert a húsvéti böjti időszak előtt ez volt az utolsó nap, amikor még alkoholos italt lehetett fogyasztani.

Ez az esemény szolgál nem csak a magyar, de több környező ország nyelvében is a farsangot jelölő kifejezés alapjául. A latin országokban erre az időszakra a karnevál szót használják.

Érdekessége a dolognak, hogy a farsangtól teljesen eltérő hangzású carneval szó kialakulásának gyökerei pont ugyanoda vezetnek, ahová a farsang szó gyökerei is.

Nevezetesen a húshagyó keddhez. A carneval szó olasz eredetű őse, a ‘carnelevare’ ugyanis annyit tesz: ’húst eltávolít’.

A farsang eredete

E szokás eredetét vizsgálva létezik egy ókorba nyúló archaikus szál és létezik egy néhány száz éves eredet, amely a késő-középkorba vezet.

A Föld különböző országaiban zajló farsangi ünneplések mindegyikének van egy közös eredője a múltban. Megjelenési formájukban ezek a tél végi maszkos, álarcos, jelmezes ünnepi vigasságok és események.

A tél vége és tavasz kezdete, a termékenység és bőség időszakának kezdete az ókori népek mindegyikénél jeles ünnep volt, amit képletes díszítéssel, különféle maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek.

Az ősi kelta kultúra ‘imbolc‘ ünnepe, az ősi germán Freia(Freyja) istennő köszöntése, vagy a Mezopotámiából a hellenisztikus kultúrkörbe asszimilálódó ‘saturnália‘ ünnepek, a görög ‘dionüszoszi‘ és római ‘lupercalia‘ ünnepek, mind-mind ennek az ékes bizonyítékai.

Ezeket az archaikus ünnepeket tekinthetjük minden farsangok legrégebbi ősének.

A kereszténység elterjedésével azonban Európában az ilyen típusú ünnepek gyakorlatilag eltűntek a mindennapokból és csak a középkor végétől, a reneszánsz kibontakozásától kezdtek ismét megjelenni.

Az eltűnése azzal magyarázható, hogy az álarcos-jelmezes mulatságok minden esetben össznépi dorbézolással, evéssel-ivással párosultak. Főleg ez utóbbi következtében igen gyakoriak voltak a randalírozások és erőszakos cselekmények. Az erőszakot, iszákosságot, torkosságot pedig az akkor már igen erős egyház nem nézte jó szemmel, sőt néha egyenesen az ördögtől valónak titulálta.

Ezért aztán minden eszközzel megpróbálta visszaszorítani, de a jelentős sikerek ellenére sem sikerült teljesen felszámolnia.

Talán a sikertelenség, talán a belátás következtében az egyház a középkor végétől taktikát váltott és az ősi “farsangi” ünnepeket fokozatosan keresztény tartalommal kezdte megtölteni.

A látvány a régi maradt, de a mögöttes ideológia átalakult.

Az ókori Róma saturnália örökségét életben tartó déli városállamok azonban kivételek voltak, Velencében már a 11. században születtek a helyi karnevállal kapcsolatban írásos feljegyzések.

Az ősi indíttatású népszokások ezen a vidéken folyamatosan jelen voltak és az ezredfordulót követően szinte észrevétlen átmenettel alakultak át pogány ünnepből keresztény karnevállá. Ehhez jó alap volt II. Orbán pápa 1091-ben született rendelete, amely az őskeresztény eredetű hamvazkodást – hamvazó szerdát – hivatalos egyházi ünnepnappá nyilvánította.

Ezzel az aktussal az ősi termékenységi ünnepek beszorultak a karácsonyi ünnepkör vége és az említett rendelettel kiterjesztett húsvéti ünnepkör kezdete közé.

Így már közvetlen időbeli kapcsolat, érintkezési pont jött létre a keresztény és pogány ünnepek között.

A fenti események hatására, az immár keresztény tartalommal megtölthető télbúcsúztató már az egyház számára is vállalható volt és a siker az elmúlt évszázadok alatt világméretű lett.

Farsangi szokások és hagyományok

A magyar farsangi szokások jellemzően néphagyományokra épülnek, mégpedig elsősorban német eredetű néphagyományokra.

Legrégebbi képviselői a farsangi köszöntők valamint a maszkos-jelmezes felvonulások, az úgynevezett maszkos alakoskodások.

Ahogy arról az előzőekben már írtunk, a farsang szó germán eredetű, így nem meglepő, hogy a szokások túlnyomó része is onnan ered.

Az ebből a kultúrkörből származó farsangoló szokások elsősorban a nép, a városi polgárság és vidéki parasztság körében nyertek termékeny befogadókra.

Az arisztokrácia körében inkább a népi csoport által úri huncutságnak tartott, itáliai eredetű karneválozás fényűző szokásai terjedtek el.

Ennek a kettősségnek a hatása a mai napig tetten érhető. Elég, ha a jól ismert operabált és, mondjuk, a busójárást vetjük össze. Legkorábbi említése már Mátyás király idejében is feltűnik. Elsősorban az itáliai-francia reneszánsz mintát követő álarcos mulatságok formájában.

Az álarcos bálok alapvetően az arisztokrácia illetve a nagypolgárság ünneplési formái maradtak. Ez a fényűző környezetben tartott ünneplés rövid időn belül a legnépszerűbb, legrangosabb és legfontosabb társadalmi események sorába emelkedett.

Mai tipikus képviselői között található például a bécsi és pesti operabál, vagy az Anna-bál. Természetesen a báli szezonnak nevezett időszaknak számos népi bálozási vonatkozása is van.

Kialakultak a különböző szakmák és népcsoportok báljai, mint például a céhes bálok, ahol egy-egy szakma képviselői ünnepeltek közösen.

Ekkor indultak hódító útjukra a terület alapján szerveződő bálok, amelynek tipikus képviselői a batyus bálok.

A batyus bálnak az volt a sajátossága, hogy a résztvevők maguk vitték a mulatozáshoz szükséges ételeket és italokat.

Az ünneplők néha nemenként vagy korcsoportonként különültek el. Ilyen esemény volt például az asszonyfarsang.

Népi körből, tehát a farsangi vonalból származó legkorábbi adataink az 1500-as évekből származnak az egyik legnépszerűbb alakoskodó játékról, a Cibere vajda és Konc király párviadaláról.

Ezeket az időket tartják egyébként a magyar népi színjátszás kezdetének, hőskorának.

(A különféle jelmezes játékok feldolgozásából alakultak ki az első állandó népi színdarabok, műsorok.)

Cibere vajda és Konc király harca, az egész európai kontinensen ismert és elterjedt dramatikus játék.

Cibere vajda neve a böjti ételeket jelképezi, Koncz király pedig a húsokat, húsos ételeket.

A hagyomány szerint vízkereszt napján és húshagyó kedden küzdenek meg egymással.

Az első esetben a hedonizmust jelképező Koncz király, a másodikban pedig a böjtölést jelző Cibere vajda nyeri a párviadalt.

A farsangi szokások keretében maszkos emberekkel és szalmabábokkal is eljátszották a tréfás összecsapást

Felvonulások

A farsangi ünnepkör leglátványosabb elemei a jelmezes felvonulások. A világ sok országában zajló vidám felvonulások közös jellemzője, hogy az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk.

Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás.

Nemzetközi vizekre evezve pedig két jól ismert rendezvényt érdemes kiemelni, a riói karnevált és a velencei karnevált.

Busójárás

A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok. A mohácsi sokácok jól ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg, akár csak a húsvétét. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A felvonulás farsangvasárnap zajlik, és a főtéren gyújtott óriási máglya körültáncolásával zárul.

Kedden folytatódik a hagyomány, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a téltől, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

A farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.

Mohácson a hagyomány eredetét a török-űzés legendájával is szokták magyarázni. A monda úgy szól, hogy a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán és elzavarták a törököket Mohácsról.

A történeti hűség kedvéért jegyezzük meg, hogy ezt a történetet nem támasztják alá a rendelkezésünkre álló adatok, sőt…

A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a sokácság betelepítése viszont csak jó tíz évvel ezután kezdődött meg.

Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. Ez is az oka, hogy az 1700-as évek vége előtt nincs nyoma a busójárás néphagyományának.

A mohácsi busójárás 2009-óta szerepel az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján.

 

Riói karnevál

A riói karnevál péntektől húshagyó keddig tartó, 5 napos ünnepségsorozat, amit jelenlegi formájában 1928-óta rendeznek meg. Kialakulásának előzménye a portugál bevándorlókhoz köthető, akik már kétszáz évvel korábban is tartottak maszkos felvonulást Brazíliában.

Az ünnepség csúcspontja a szambaiskolák jelmezes felvonulása, amelyet minden évben emberek milliói követnek figyelemmel a helyszínen és a tévék képernyői előtt.

 

Velencei karnevál

A világ legrégebbi közvetlen hagyományokkal rendelkező farsangi felvonulása. Feltételezhető, hogy közvetlen kapcsolatban van az ókori hasonló ünnepekkel. Két hetes ünnepségsorozat, amely hamvazószerda előtti napon zárul. A jelmezes kavalkádban itt is megjelenik az alakoskodó játék, ahogy a tűz is. Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, akit máglyára vetnek és a szalmabábú jelképében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek. Jelképesen tűzre vetik a rosszat, és ezzel mindenki megszabadul a bűntől. Ezzel a jelképes pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér a tavaszba, az élethez.

 

Farsangi köszöntők

A farsangi köszöntők is a legrégebbi farsangi szokások közé tartoznak. Jellemzően adománygyűjtéssel párosuló népszokások voltak, amelyek művelői elsősorban férfiak esetleg gyerekek voltak. Két legjellemzőbb formája a bakkuszjárás és a farsangi dőre.

 

Dőre

Csallóközi eredetű népszokás. A jelmezes adománygyűjtő neve a dőre.

Férfiak egy csoportja különböző jelmezbe öltözik, például női ruhába, katonának, koldusnak, vőlegénynek.

Házról házra jártak köszönteni egy-két cigány muzsikus kíséretével.

A házakban nagy felfordulást csinálnak. Felborítják az asztalt, kormos lével „bemeszelik” a falat stb., majd néma játékukkal és táncukkal szórakoztatják a háziakat és a kíváncsiskodókat. Táncukért a gazdasszonytól lisztet, szalonnát vagy tojást kapnak.

Az ételt kosárba rakják és este a kocsmában közös mulatság közben elfogyasztják.

 

Bakkuszjárás

A bakkuszjárás felvidéki eredetű adománygyűjtő köszöntés, felvonulás.

Húshagyó kedden a férfiak szamárbőrbe bújtak vagy női ruhába öltözködtek és kezükben nyársat tartva táncolták végig a falut.

Megtréfálták az utcán állókat, a bámészkodó lányokat megcsipdesték, bekormozták. Fő céljuk a mulattatás. A begyűjtött ajándékokat – ami ennivalóból állt- a kocsmában közösen fogyasztották el.

A farsanghoz még további számos népszokás párosul, íme:

téltemetés, halottas játék, rabvágás, betyárjáték, lakodalmas játék, asszonyfarsang, dúsgazdagolás, kakasütés, talajvasárnap, boricatánc, termékenységvarázslás, álbíróság, sardózás, gúnárnyakalás…

Torkos csütörtök

A magyar néphagyományban számos más névváltozata is él ennek a napnak: zabáló, tobzódó, kövér, húsos vagy zsíros csütörtök.

A vélemények abban a tekintetben viszont már megoszlanak, hogy eredetileg a böjti időszak kezdetét jelentő, hamvazószerda előtti vagy utáni csütörtökről lehetett-e szó.A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket és ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe.

A jelentős katolikus hagyományokkal bíró országok egyházi ünnepnaptárában is a mai napig a hamvazószerda előtti csütörtököt tartják számon torkos csütörtök néven.

Ezekből az következne, hogy eredetileg mindenhol a hamvazószerdát megelőző csütörtökön lehetett. Kissé összekuszálja a képet a megbízható forrásnak tekinthető Magyar Néprajzi Lexikon állítása, miszerint

“A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve.”Azt, hogy végül ennek hatására alakultak-e így a dolgok Magyarországon, nem tudjuk, de tény, hogy a 2005-ös akcióval ismét hadrendbe álló torkos csütörtök a böjti időszakra csúszott át.

 

Időjárási érdekességek:

1987 telének különlegességét az adta, hogy a nagy hideg tartós havazással, erős széllel párosult, így sok helyen a hadsereget is be kellett vetni. Volt már olyan tél, amikor decemberben és januárban alig volt havazás, februárban aztán megérkeztek a ciklonok, és márciusban még méteres hó is előfordult a Kékes-tetőn.

Jeles napok februárban:

  • : A Tisza élővilágának emléknapja. 2000. február 1-12. között vonult le a szőke Tiszán az a romániai eredetű cianid és nehézfém szennyeződés, ami ökológiai katasztrófát okozott a folyó élővilágában.
  • : Rákellenes Világnap.
  • : 1946-ban Bay Zoltán vezetésével végezték el az első sikeres Hold radar-kísérletet, melyben mikrohullám segítségével érték el a Hold felszínét.
  • : Betegek Világnapja.
  • Bálint nap (Valentin nap)- a szerelmesek napja, de ekkor van az Epilepszia Világnapja is.
  • : Nemzetközi Anyanyelvi Nappá nyilvánította az ENSZ 1999-ben Banglades javaslatára.

 

Versek februárra februárról:

Weöres Sándor:

A medve töprengése

 

Jön a tavasz, megy a tél,

barna medve üldögél:

– Kibújás, vagy bebújás?

Ez a gondom óriás!

 

Ha kibújok, vacogok

ha bebújok, hortyogok;

ha kibújok, jót eszem,

ha bebújok, éhezem.

 

Barlangból kinézzek-e?

Fák közt szétfürkésszek-e?

lesz-e málna, odu-méz?

ez a kérdés de nehéz!

 

 

        Szepesi Attila:

Ezüst fenyőfa

 

Ezüst fenyőfa

cinkekarácsonyfa,

égi álom terítgeti,

hófüggöny takarja.

Csillagszín ékek,

fénytollú vendégek,

szárnyasnépek itt találnak

téli menedéket.

Sugaras hó száll,

alszik minden fűszál,

hasig hóban éjpalástú

szürkevarjú kószál.

Pirókok, cinkék,

pirregő pipiskék

viduljatok, rövidülnek

már az ordas esték:

 

a tél betellett,

víg évszak közelget,

rigók füttye visszahozza

a tavaszi zöldet.

 

 

Szepesi Attila :Februári kérdés 

– Cine – cine – cinege,

jön a tavasz, hiszed-e,

 

– Hiszem, hogyha

leng az ágon

piros bogyó

temérdek;

rügyfakasztó

márciusig

jég hátán is

megélek!

 

 

 

Zelk Zoltán:

Rajzpapír

 

Óriási rajzpapír

a fehér hó arra ír,

arra rajzol képeket,

ahogy rajta lépeget,

ahogy jobbra-balra megy

ez a vidám vörösbegy.

 

Mellette fut a rigó,

de ha elolvad a hó,

ha megjő a kikelet,

ő rajzol majd képeket,

zöld krétával füveket,

kopasz ágra rügyeket.

 

 

Zelk Zoltán :Hóvirág

 

Tél eleje, tél közepe:

havas a hegyek teteje,

sehol egy árva virág –

zúzmarás a fán az ág.

 

Ám télután egy reggelen,

csoda történik a hegyen:

kibújik a hóvirág,

s megrezzen a fán az ág.

 

Öröm rezzen ágról ágra:

itt a tavasz nemsokára,

kizöldülnek mind a fák –

Isten hozott, hóvirág!

 

 

 

Kányádi Sándor: Hóvilág, hóvirág

 

Hóvilág,

holdvilág –

alszik még a

hóvirág.

 

Félöles

méteres

paplan alatt

aluszik:

 

számoljuk ki,

hányat kell még

aludnia

tavaszig.

 

 

 

Érdekességek januárról


Január (régiesen Januárius)az év első, 31 napos hónapja a Gergely- naptárban. Nevét Ianusról kapta, akit a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók isteneként is tiszteltek az ókori Rómában.

Ősi magyar nevén Fergeteg hava, a népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követően a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.

A hónap első napja a mindenki által ismert újév napja.

Állandó ünnepek és emléknapok

Az időjárásról:

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -5 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 0 / 3 °C, 19-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 50-68 óra körül van összesen a hónap folyamán. Már hosszabbodnak a nappalok és ez látható a napsütéses órák számában is, igaz, gyakran fordul elő még a decemberre is oly jellemző párás, szürke, ködfelhős idő és a napi középhőmérséklet ebben a hónapban a legalacsonyabb.

Népi babonák, érdekességek:

január 1.: Újév napja. Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.

Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.

január 3-4.: A Quadrantida meteorraj maximuma. Ez a raj rövid ideig aktív, sok hullócsillagot csak 3-ról 4-re virradó éjszaka lehet megfigyelni belőle (ha az időjárás is megengedi). A meteorok sikeres észleléséhez sötét, zavaró fényektől mentes helyszín szükséges. Megpillantásukhoz nem kell távcső, de a meleg ruházat nélkülözhetetlen.

január 4.: A Föld a Nap körüli pályáján e napon éri el a Naphoz legközelebb eső pontot (perihélium), azaz ekkor halad el a Föld a legközelebb a Naphoz. Érdekes, hogy ennek ellenére a napsugarak ereje ilyenkor a leggyengébb. Ez a Föld tengelyének dőlése, illetve az ebből következően igen kis szögben, ferdén beeső napsugaraknak és a rövid nappaloknak köszönhető.

január 6.: Vízkereszt napja. Ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.

január 17.: 1783-ban, Eszéken több napja tartó esőzések, zivatarok és jégeső miatt, január 17-én viharoszlatási célból ágyúkkal lőtték az égboltot. Akkoriban úgy vélték, hogy a mozsárszerű ágyú elsütésekor keletkező levegőhullámok a képződő viharfelhőre oszlatólag hatnak. Természetesen a viharfelhő képződés energiamennyiségéhez a viharágyú által kifejtett energia az elenyészőnél is kevesebb. (Réthly Antal gyűjteménye)

január 17.: TÉLI SZENT ANTAL napja. A beteg emberek, állatok védőszentje volt.

január 18.: Negyvenes időjósló nap a népi időjóslásban. A mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a hideg idő).

január 20.: Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.

január 21.: Ágnes napja. A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. (Szent Ágnes)

január 22.: A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon “Vince-vesszőt” metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.

január 25.: PÁLFORDULÓ napja. Negyvenes napnak számít. Azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.

 

Kányádi Sándor: Ballag már   —   vers

Ballag már az esztendő,
Vissza-visszanézve,
Nyomában az öccse jő,
Vígan fütyörészve.

Beéri az öreget
S válláról a terhet
Legényesen leveszi,
Pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul
S mikor éjfél eljő,
Férfiasan kezet fog
Múlttal a jövendő.

 

 

 

Arany János: Alkalmi vers

 

Az új évet (ócska tárgy!)

Kell megénekelnem,

Hálálkodva, ahogy illik,

Poharat emelnem.

Mit van mit kívánni még

Ily áldott időben? –

Adjon Isten, ami nincs,

Ez új esztendőben.

 

Olcsó legyen a kenyér,

A gabona áros;

Jól fizesse a tinót

S nyerjen a mészáros,

Mérje pedig szöszön-boron,

Font kijárja bőven.

Adjon Isten, ami nincs,

Ez új esztendőben.

 

Senkinek a nyakára

Ne vigyenek kontót;

Valaki csak ráteszen,

Nyerje meg a lottót;

Annyi pénzünk legyen, hogy!

Még pedig pengőben.

Adjon Isten, ami nincs,

Ez új esztendőben.

 

Szegény ember malacának

Egy híja se essék;

Messze járjon dög, halál,

Burgonya-betegség;

Orvos, bakó a díját

Kapja heverőben.

Adjon Isten, ami nincs,

Ez új esztendőben.

 

Tücski-hajcski baromnak

Sokasuljon lába;

Boci járjon mezőre,

Gyermek iskolába;

Gyarapodjék a magyar

Számra, mint erőben.

Adjon Isten, ami nincs,

Ez új esztendőben.

 

Kívül, belül maradjon

Békében az ország;

A vásárra menőket

Sehol ki ne fosszák.

Béke legyen a háznál

És a szívredőben.

Adjon Isten, ami nincs,

Ez új esztendőben.

 

A bíró is, mint eddig,

Tisztét jól betöltse:

Víz kedviért a babát

Soha ki ne öntse;

Emberiség, igazság

Egyik serpenyőben.

Adjon Isten, ami nincs,

Ez új esztendőben.

 

Zenebona, babona,

Huzavona vesszen!

Visszavonás, levonás

Minket ne epesszen.

Legyen egység, türelem,

Hit a jövendőben.

Adjon Isten, ami nincs,

Ez új esztendőben.

 

Nagy uraink (ha élnek)

Nőjenek nagyobbra;

Áldozzanak, legyen is mit,

Mégse üssék dobra;

Nemzetiségünk mellett

Buzogjanak hően.

Adjon Isten, ami nincs,

Ez új esztendőben.

 

Író pedig írónak

Szemét ki ne ássa, –

Ne is legyen az idén

Napfogyatkozása

Jó erkölcs-, eszme-, hírnév-,

S előfizetőben.

Adjon Isten, ami nincs,

Ez új esztendőben.

 

Mire üssek még pohárt?

Asszonyi hűségre?

Barátság-, polgár-erény-,

Vagy mi más egyébre?

Hiszen ezek közöttünk

Vannak /kelendőben/.

Tudj Isten, mi minden nincs

Ez új esztendőben!