Az olvasásról szülőknek


8 nagyon jó ok, amiért érdemes olvasni!

 

A Meglepetés újságban olvastam ezt a cikket, szerzője Bata Kata, s gondoltam, hogy ezt az írást érdemes megosztanom a szülőkkel, és a gyerekekkel is.

Egy-egy könyv elolvasása nem csak kellemes időtöltés, de az életünk fontos pontjain is segítséget nyújthat. Összegyűjtöttünk néhány indokot, hogy miért is jó olvasni.

  1. Javítja a vizuális készségünket. Egy jó film vagy színdarab nagy hatással lehet ránk, de a könyvet egyik sem helyettesíti. „A filmekben vagy a színházban készen látunk mindent, úgy, ahogy azt a rendező megálmodta. De hol van benne a mi képzelőerőnk? Sehol. HA viszont ugyanazt a sztorit a betűk által tesszük magunkévá, akkor szabadjára engedhetjük fantáziánkat, és minden szereplő, minden helyszín épp olyan lesz, amilyennek mi szeretnénk. Minden egyes elolvasott könyv fejleszti a vizuális készségünket és a memóriánkat” – mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus.
  2. Megváltoztatja az agyunkat. Azoknak, akik nehezebben értelmezik a szövegeket, nem szerez örömet az olvasás. Ez a készség azonban elsajátítható. A Carnegie Mellon egyetem kutatói felfedezték, hogy a rendszeres olvasás hatására a kísérleti alanyok agyában a nyelvközpont fehér állományának a mennyisége megnövekedett, így jelentősen alakult a szövegértésük is. Különösen kisgyerekeknél fontos, hogy minél többet olvassunk fel nekik, mert ezzel megakadályozhatjuk a tanulási nehézségek kialakulását.
  3. Stresszoldás mellékhatás nélkül. Egy tanulmány kimutatta, hogy már néhány perces olvasás is jelentősen csökkenti a bennünk felgyülemlett feszültséget. A nyugtatók, hangulatjavítók különböző mellékhatásokkal bírhatnak, ezért természetes, hogy ezeket igyekszünk elkerülni. A meditáció is nagyon hasznos, csak nem mindannyiunknak sikerül arra koncentrálni, hogy ne gondoljunk a problémáinkra. Egy jó könyvvel a kezünkben viszont megszűnik a külvilág, és egészen biztos, hogy amíg le nem tesszük a regényünket, eszünkbe se jutnak a hétköznapi gondok, bajok.
  4. Az olvasás jobbá tesz. Minden egyes könyv elolvasásásvalrengeteg információval gazdagodunk, és ezt a tudást nem fárasztó tanulás árán szerezzük meg, hanem szórakozva. Több tanulmány is rámutatott, hogy a rendszeres olvasás nem csak a demencia kialakulását lassítja, de akár az Alzheimer-kór ellen is hatásos fegyver lehet. A szókincsünk is jelentősen növekszik, minél többet olvasunk. Jobban tudjuk kifejezni magunkat, így nem esünk pánikba, ha egy hivatalos ügyben kell megszólalnunk, vagy esetleg több ember előtt kell elmondanunk néhány egybefüggő, értelmes mondatot. „Ez jelentősen növeli a magabiztosságunkat és önértékelésünket”- erősítette meg a pszichológus. Ahhoz, hogy a szókincsük gyarapodjon, nem kell feltétlenül szépirodalmi műveket lapozgatnunk, bármilyen érdekes, jól megírt könyv megteszi.
  5. Barátokra is szert tehetünk. Amikor befejezünk egy történetet, akkor még sokáig a hatása alatt vagyunk. Szeretnénk ezt másokkal is megosztani éppúgy, mint amikor moziba megyünk a barátainkkal. Mivel a könyvünket egyedül olvassuk, kénytelenek vagyunk olyan fórumozókhoz csatlakozni, akik szintén olvasták az adott könyvet. Ennek köszönhetően sok olyan embert ismerhetünk meg, akikkel hasonló az ízlésünk, így ajánlhatunk egymásnak további könyveket, beszélgethetünk más témákról, vagy akár barátságot is köthetünk.
  6. Unatkozni? Soha! Ha szívesen olvasunk, akkor soha nem unatkozunk. Nem esünk kétségbe, ha egyedül kell töltenünk egy estét vagy hétvégét, és még akkor is jól szórakozunk, ha odakint zuhog az eső, vagy óriási szélvihar tombol. Ha a párunk szeretne a hobbijának hódolni, akkor sem fogunk patáliát csapni, hanem boldogan belemerülünk az aktuális olvasnivalónkba.
  7. Az agyunk valóságnak éli meg. Amikor olvasunk, a tudatunk nem tesz különbséget az olvasott és az átélt élmények között, ugyanazokat az agyi régiókat érik az ingerek. Ha egy otthoni vita után legszívesebben kimenekülnénk a világból, megtehetjük, elég egy fantasztikus könyvet venni a kezünkbe, és elrepülni egy ismeretlen, varázslatos tájra, egy másik korba, egy másik országba, vagy akár bolygóra. Pillanatok alatt odaérünk, és még annál is hamarabb elfelejthetjük minden gondunkat. Olvasás közben „utazgathatunk”, megismerve egy másik népet, a szokásaikat, az ételeiket, a mentalitásukat.  Nem kell kivennünk szabadságot, és nem kell egy vagyont költenünk. És ha most azt gondolnánk, hogy az nem olyan, akkor tévedünk. Agyunk tényleg nem tesz különbséget a kétféle élmény között.
  8. Érzelmileg is intelligensebbek leszünk. Egy-egy könyv elolvasása közben újabb és újabb szereplőket ismerünk meg, alkotunk róla véleményt, és sokszor magunkat látjuk egyes karakterekben. „Az ezzel való szembesülés olykor arra sarkall, hogy változtassunk a viselkedésünkön, a hozzáállásunkon, a nézeteinken. Főként akkor, amikor egy bizonyos szituációban bevillannak az általunk olvasott sorok, és azok pozitívan befolyásolják a reakcióinkat. Minél több könyvet olvasunk el, annál gazdagabb és fejlettebb lesz az érzelmi világunk” – mondta a szakértő.

 

 

A mese bűvöletében

A Story női extra egyik számában a hírességek a meséről (:Tündérek, táltosok, törpék, királylányok, sárkányok, óriások, hős vitézek  –   a  róluk szóló ősi mesék gyerekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztatóak, felszabadítóak, sőt gyakran gyógyítóakJJ) a következőket mondták:

J.K. Rowling: „Imádták, ha róluk szól.” A Harry Potter-könyvek írónőjének legkisebb gyermeke is elmúlt már 13 éves, de korábban rengeteg „saját” mesét mesélt nekik. „Kislányként nem hittem abban, hogyha megcsókolok egy békát, királyfi lesz belőle. Sokkal jobban szerettem azokat a történeteket, amelyek hasonlítottak a saját világomra. A gyerekeim is a fantasztikus köntösbe öltöztetett, de róluk szóló meséket szerették a legjobban” – árulta el.

Nem véletlen, hogy a mesék, fantasztikus történetek csodás hatalmát egyre többen fedezik fel. „Mesélj, mesélj, mesélj” – biztat BERG JUDIT író, 4 gyermek édesanyja. – A mese leköt, szórakoztat, előrevisz, kárpótol, megvigasztal, bátorít és elvarázsol gyereket, felnőttet egyformán. De hogyan is fogjunk hozzá, ha a gyerekünk mesét kér? Ehhez ad tanácsokat a népszerű szerző. Az első könyvét a kisgyermekes lét anyapróbáló helyzete teremtette. „Legidősebb kislányommal nagyon viharosan éltük meg a dackorszakot- idézi fel. – Minden hétköznapi, apró feladathatalmas ellenállásba ütközött, és én végső megoldásként mesélni kezdtem egy olyan kisgyermekről, aki hasonló helyzetben volt, mint a világgal küzdő pici lányom. A történetek nyomán lassan egyszerűsödött az addig megoldhatatlannak tűnő helyzet. Vidámabbá vált a reggeli készülődés, könnyebbé az ovi, észrevétlenül fogyott el a leves. Nekem pedig megszületett első írásom, a Hisztimesék. A mesének van egy csodálatos tulajdonsága, óhatatlanul beszippantja és átformálja a hallgatóját. A gyermek közelebb kerül önmagához, és jobban megérti az őt körülvevő embereket. Megtanulja, mit jelent a barátság, az árulás, a közösség és az, hogy felelősek vagyunk egymásért és a környezetünkért. A történetek továbbélnek a hétköznapokban, családformáló erejük lehet.  Előkerülnek játék közben, megjelennek a rajzokon, észrevétlenül segíthetnek nehéz helyzeteket megoldani, feldolgozni. A huszonegyedik századi mesehős ugyanakkor ismeri a mobiltelefont, az internetet, pellengérre állítja a modern élethelyzetek abszurditását. A mában kell boldogulnia, viccesen, bátran helytállnia, hiszen a kisgyermekek, kiskamaszok, sőt mi magunk, felnőttek is ebben a világban élünk. Mesélés közben a gyermek képzelete intenzíven dolgozik. Erős érzelmeket él át, színes belső képeket lát – magyarázza az édesanyaként is tapasztalt írónő. – Egy szeretett személyhez bújva tágulnak a határok, kinyílnak az ajtók. Válaszra váró kérdések születnek, és kialakulhat egy olyan beszélgetés, ami talán el sem indult volna a mese nélkül. Amikor a kisebb-nagyobb gyermek felolvasást hall – és nem a képernyőt nézi -, a félelmeivel is hatékonyan küzd, a történettel azonosulva ugyanis rég eltemetett szorongások törhetnek fel belőle. A gyermek az olvasott mesét irányítani tudja, a félelemnek gátat szab a képzelete, és csak annyira éli át a hallottakat, amennyire képes azzal megbirkózni. Ezzel szemben, ha egy készen kapott, megrajzolt, megzenésített filmet néz, akkor passzívan sodródik az eseményekkel és a feltörő érzéseivel. Nem utolsósorban mesélés közben anya vagy apa ott ül gyermeke mellett. Így a felnőtt kezébe kerül a döntés, hogy mit és hogyan olvas fel, a mesét a kicsi reakciója szerint lehet kanyarítani, részletezni, akár elviccelni, ha arra van szükség.”

HOGYAN gyógyít a mese? A mese nem csak szórakoztat, hanem gyógyít is. Tudták ezt már az eleink is, ezért szőtték úgy történeteiket, hogy a hallgató felismerje benne saját problémáit, félelmeit, kríziseit. A mesék gyógyító erejét ma már a pszichoterápia egyik ága, a meseterápia tudatosan használja.(Ennek egyik jeles képviselője Boldizsár Ildikó.)

Mesélni mindenki tud – állítja Berg Judit. Megszívlelendő tanácsai:1. A mesélés legyen közös idő, amelyet csak a gyerekre szán. Teremtse meg a külső feltételeket: legyen nyugalom, ebben az időszakban ne vegye fel a telefont. 2. A legjobb mese egy kicsi számára az, ami róla szól. A nap végén játékos történetben újra végigélni az eseményeket a legjobb stresszoldás.  3. Mesemondás közben nem kell szabályokat követni,  vagy a felépítésre ügyelni, az az erős, ami a legmélyebbről fakad. A történet fonódhat a kicsi kérdései, élményei nyomán. 4. Akkor meséljen, ha a lelke kész rá.  A szülő-gyerek kapcsolat fontos színtere a mesemondás.
Megszelídített rémtörténetek

Hófehérke és a hét törpe, Hamupipőke, Csipkerózsa – nincs olyan felnőtt, aki ne hallotta volna számtalanszor gyermekkorában ezeket a klasszikusokat, pedig a Grimm testvérek a történeteiket kezdetben nem gyerekeknek szánták. A híres német mesegyűjtők eredeti történetei olyan horrorisztikus részleteket tartalmaztak, hogy többször át kellet írni őket ahhoz, hogy a gyermekek kezébe kerülhessenek. A történetek szelídítésében nagy szerepet játszott Walt Disney, a híres rajzfilmproducer. ( Mi magyarok Benedek Eleknek köszönhetően gazdagodtunk a sok-sok mesebeli mesébe illő  szófordulattal.)

 

ORLANDO Bloom gyereknek olvas fel. Egy hétéves kisfiú apjaként tapasztalatból tudja, milyen fontos az esti mese. Ezért is bólintott rá nemrég egy gyerekcsatorna felkérésére, hogy olvasson a tévében mesét a kicsiknek. „A fiam mindig valósággal kivirul,amikor képzeletbeli kalandokra utazhat a mesékkel, és ez a kreativitást is csodálatosan fejleszti”- mesélte Bloom, aki Elton John, Ewan McGregor, Dolly Parton és több más sztár után vállalta a felkérést.

 

Néhány jó tanács a számítógép – okos telefon függő gyermekek szüleinek

A szülőknek óriási problémát jelent az, hogy miként kezeljék gyermekük számítógép iránti rajongását. A számítógép, okos telefon

túlzott használatának káros hatásai ismertek (pl. a napi 5 vagy több (!!!) órát képernyő előtt töltő 15-19 év közötti fiatalok testtömege jóval nagyobb, mint a kevesebbet tévézőké, ám a csontsűrűségük alacsonyabb, főként a fiúk esetében), de nem vesszük ezeket elég komolyan. Ezen eszközök folytonos jelenléte – nekünk felnőttek is gond, hiszen a kezünkből sem tesszük le még az utcán sem, vele közlekedünk, alszunk, az autóban vezetés közben sms-t küldünk, olvasunk, állandóan készenlétben állunk, mert hívnak – megbetegít, pszichés problémákat okoz. Csak az egyik agyféltekénk van üzemben, a másik „elsorvad”.

A két agyfélteke eltérő szerepet játszik az észlelés, a viselkedés, a megismerés és az érzelmi élet vonatkozásában, de Iain McGilchrist (pszichiáter és író) szerint a bal oldali féltekénk felelős a fókuszált, kiélezett, szűkített, részletekbe menő figyelmi folyamatokért. Ezzel szemben a jobb féltekénk inkább a huzamosabb ideig fenntartható, széles fókuszú, készenlétért és éberségért felelős figyelmet irányítja. A bal oldal a már megszerzett információk, az emlékek, az elraktározott sablonok, az ismert világkép segítségével oldja meg a problémákat, míg a jobb oldal egy sokkal kreatívabb, intuitívabb, metaforikusabb, új információkat integráló rendszerben „gondolkodik”.

A bal agyfélteke dominanciájának hatására a szociális tanulás által elsajátított tudattartalmak, ítéletalkotásunk és meggyőződésünk határozzák meg egész tudatunkat és gondolkodásunkat, ez azonban egyúttal korlátozza a valóság észlelését. Az érzelmi oldalunk szürkül el, silányul. Nincs valódi kapcsolat gyerek-szülő között, még vacsorázni is egy „üzivel” hívjuk.

A buszon 4-5 éves kisfiú játszott a mama okos telefonján, aki elvette a gyerektől a „telcsit”, mert leszállni készültek. A csimota elégedetlenségének adott hangot:- Soha többet nem megyek veled sehová, inkább otthon maradok! – majd rugdosni kezdte anyukája lábát. S ez  – sajnos- tipikus eset. Már a picit, 10-12 hónapost úgy ülteti le anyukája enni, hogy elé teszi a tablettet, mert az leköti a gyerek figyelmét. De ezt sulykolja a televízió, a rádió, a hirdetések, hogy e szerkezetek használata nélkül nem is vagy már trendi, nem is létezhetsz.

A Facebook jó találmány, lehetőséget ad gyors információcserére, kapcsolatok felmelegítésére, találkozók megszervezésére, elveszett emberek, állatok, tárgyak megkeresésére, de beszélgetésre, információgyűjtésre. Meg kell tanulnunk, meg kell tanítani a gyerekeknek is, hogy szelektálni kell ezeket az értesüléseket, mert butaságok, koholmányok is felkerülnek, terjednek. Ellenérzést vált ki sokakban, hogy a közösségi oldalakon mindenki csodálatosan érzi magát, mindenki boldog, isteni finomakat főz és eszik, szép helyeken jár. Régebben is mindenki igyekezett jobb képet mutatni a világnak magáról, mint amilyen a valóságban volt. Gond akkor van, ha ezzel kompenzálni akarunk, becsapjuk magunkat, ha mindenki szeme elé tárjuk a magánéletünk csak ránk, és csakis ránk tartozó mozzanatait. Ha átesünk a ló túlsó oldalára, és csak ezért teszünk meg bizonyos dolgokat, megyünk el bizonyos helyekre, hogy feltehessük a fotóinkat az internetre, mert like-okban mérjük sikerünket, fontosságunkat, s a legnagyobb baj, hogy ezzel visszaélhetnek mások, s saját magunknak árthatunk, hiszen minden sok-sok évre visszamenő adat, kép rólunk visszakereshető, bizonyítékként használható (ld. például álláskeresésnél).

Szóval következzenek a jó tanácsok!

  1. A gyerek számítógépe, közösségi oldala ne legyen tabu a szülők számára. Beszéljék meg a gyerekkel, hogy használhatja ezeket, de csak akkor, ha szülők is beleláthatnak. Értessék meg vele, hogy ez nem ellene, hanem a védelméért van. Gondoljanak a KÉK Bálna-mozgalomra, ami öngyilkosságba hajszolt nem egy kamaszt, vagy a fenyegető, megalázó, megfélemlítő, bántó körüzenetekre!
  2. Hagyjuk, hogy cseteljen, játsszon online a barátaival, de ne a közös vacsora alatt! Ne csak így tartsa a kapcsolatot másokkal, járjon el sportolni, kikapcsolódni, s a tanulást se hanyagolja el, ha sokat romlik a tanulmányi eredmény, az is egy figyelmeztető jel, hogy korlátozni kell a”gépezésre” fordított időt.
  3. Ha azt látjuk, hogy rossz a kedélyállapota, befordul, nem tanul, nem érdekli semmi más a gépen kívül, akkor kutyakötelességünk korlátozni, megszabni, hogy egy nap mennyi időt tölthet a gép előtt. Ezt akkor is tegyük meg, ha a gyermeknek ez nem tetszik – és biztos, hogy nem fog tetszeni! Ha nem boldogulunk vele, pszichológus segítségét kell kérni, mert ez már függőség– javasolja a szakértő.

 

 

Péterfi Rita: Olvasásfejlesztés itthon és külföldön

Bevált módszerek, kipróbálásra érdemes ötletek

Az utóbbi években egyre gyakrabban jelezték a különböző típusú könyvtárakban tevékenykedő kollégák, hogy örömmel fogadnák olyan, az olvasásfejlesztéssel kapcsolatos ötletek, bevált gyakorlatok, módszerek bemutatását, amelyek megismerésével az ő munkájuk is hatékonyabbá válhatna. A külföldi szaksajtóban is egyre másra jelennek meg erről szóló írások, s a British Council1 és a Goethe Intézet2 is szervezett olyan tanfolyamot, továbbképzést, ahol a téma iránt érdeklődők közelebbről megismerkedhettek a külföldi tapasztalatokkal. Fontosnak tartjuk, hogy a már valahol kipróbált és bevált módszerek bemutatásra kerüljenek, hogy a hazai könyvtárak már a letisztult kezdeményezések honosításával foglalkozhassanak, legalább a kísérletezésre, próbálkozásra szánt idő részben csökkenthető, lerövidíthető legyen.

Jelen összefoglalás tehát azzal a szándékkal készült3, hogy ezen példák közül a legfontosabbakat, a máshol még nem publikáltakat bemutassuk, s a lelőhelyek megadásával segíthessük a kapcsolatfelvételt, a tájékozódást.

Ringató

A foglalkozás célja, hogy a családok megismerhessék a családban történő kisgyermekkori zenei és nyelvi nevelés lehetőségeit. A 30 perces „ringató” foglalkozásokon már hat hónapos (vagy még fiatalabb kortól) vehetnek részt a csecsemők, kisgyermekek szüleikkel, nagyszüleikkel. A könyvtár épületében a szakember a gyerekeknek és szüleiknek mozgással együtt járó verseket, mondókákat tanít. A korai anya-gyerek kapcsolatban hatékonyan fejleszthetők a kicsik kommunikációs és zenei képességei. (További információ: honlap: www.ringato.hu)

Harmonikus kezdet

A foglalkozások célcsoportját a gyermeket váró szülők képezik. A kismamákat kéthetente a könyvtárba invitáló program keretein belül zenehallgatásra, felolvasásra kerül sor. A rendezvény résztvevői egy zenei-irodalmi összeállítást tartalmazó CD-t kapnak ajándékba, melyet otthon is hallgathatnak. A rendezvény helyszíne a könyvtár, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a vonatkozó szakirodalommal megismerkedhessenek a résztvevők. A rendezvény szervezésében partner lehet a Magyar Védőnői Szolgálat. Ehhez kapcsolódhat a következő előadássorozat, melyet ugyancsak leendő szülőknek szólnak.

„Szülőképző”

A foglalkozások célja, hogy a gyermeket váró házaspárok felkészülhessenek a szülői szerepre szakemberek – pszichológus, óvónő és védőnő – bevonásával. A helyszín ebben az esetben is a könyvtár, s a közreműködő partner a védőnői szolgálat. Ilyen foglalkozásokat már tartottak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban.

Könyvet cumiért

A norvég minta alapján megvalósuló program célja kisgyerekes családok könyvtárral való kapcsolatfelvételének ösztönzése. Azok a gyerekek, akik a könyvtárban hagyják cumijukat, könyvet kapnak ajándékba. (S egyúttal megtörténhet a cumiról való leszoktatás is.) A programidőszak végén a könyvtár kiállítást szervez a leadott cumikból. Valamint a könyvtárba látogató szülőknek szakirodalom ajánlása gyermekneveléssel, egészségmegőrzéssel, az olvasásra neveléssel kapcsolatos témákban. A program ötletadója és honosítója ugyancsak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár.

Prospektus a „Szülők kérdezik az olvasásról” címmel

A cél a szülők segítése, ötletekkel való támogatása a gyermekeik olvasás és írástanulása során felmerülő kérdések megválaszolásával, hétköznapi ötletekkel, melyek által gyermekeik olvasással kapcsolatos attitűdjeit pozitívan befolyásolhatják. A szülők által leggyakrabban megfogalmazott kérdések „kérdezz-felelek” formában kerültek megválaszolásra. A kiadvány végén egy gyerekek részére – a Gyerekirodalmi Adatbázis felhasználásával készült – összeállítás is található, korosztályi bontásban. A szórólapok elhelyezhetők a könyvtárakban, de egyéb közösségi helyszíneken is, például orvosi rendelőkben vagy könyvesboltokban. Közreműködő partner lehet a Magyar Olvasástársaságon (HUNRA) kívül, a Magyar Védőnők Egyesülete, illetve a kisebbségi önkormányzatok.A kiadvány szövege beszerezhető a Magyar Olvasástársaságtól.(További információ: www.hunra.hu)

Videó- és hangfelvételek az olvasás népszerűsítésére

A cél az olvasás örömszerző funkciójára való figyelemfelhívás közismert személyek vallomásai segítségével, akik arról vallanak, hogy mit jelent számukra az olvasás. A szülők és a gyerekek számára bemutatásra kerülnek olvasni szerető színészek, írók, tudósok, sportolók, zenészek, politikusok, a médiából ismert személyek. A videó- és hangfelvételek kölcsönözhetők a könyvtárakban, illetve hozzáférhetők az iskolákban, orvosi rendelőkben.Közreműködő partnerek azonosak lehetnek az előző pontban említettekkel.

Havonta egy könyv a gyermekek lelki egészségéért!

Egyesült államokbeli példa alapján az újszülött családjához, rokonságához, baráti köréhez tartozó személy elvállalja, hogy a gyermeknek 6 éves koráig minden hónapban ajándékoz egy könyvet. Ez hozzájárulhat a családi könyvtárak rendszeres gyarapodásához, s a gyerekkönyvekkel való gazdagodás révén megvalósulhat a gyerekek korosztályuknak megfelelő könyvekkel való folyamatos ellátása is. Közreműködő partner lehet az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, valamint a Magyar Olvasástársaság.

A Babaolvashow projekt működtetése

A cél a 2007 októberében az „Összefogás a könyvtárakért” c. rendezvénysorozat keretében elindított Babaolvashow c. projekt működtetése, az országos lefedettség biztosítása.

Az adott évben született csecsemők a védőnő közvetítésével könyvajándékot és meghívót kapnak a helyi könyvtárba. A konkrét programot megelőzi az orvosi rendelőkben végzett népszerűsítő munka. Várható eredmény, hogy a szülők a gyerekeket beíratják a könyvtárakba, az anyák mellett az apák is megjelennek a rendezvényeken, a családok rendszeresen látogatják a könyvtárakat, elkezdődhet a ritmusérzék fejlesztésével a későbbi írás- és olvasástanítás előkészítése, fejlődik a szókincs, valamint megkezdődhet a szövegértő készség alapozása. Közreműködő partner lehet az Egészségügyi Minisztérium, a Magyar Védőnők Egyesülete, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Magyar Olvasástársaság, a Fejlesztő Pedagógusok és Logopédusok Egyesülete, valamint a kisebbségi önkormányzatok.

 

A program része a Nagy Olvashow című programsorozatnak, melynek további projektjei (KölyökolvashowTiniolvashowNagyiolvashow) a különböző korosztályok képviselőit célozzák meg.(További információ: http://osszefogas.kjmk.hu)Könyvstart – könyvmászóka

Nyári olvasóprogram kisgyerekek számára, amely a könyvtári tagságot népszerűsítia könyvkölcsönzés mellett megismerteti a kisgyermekeket és a szülőket, hogy a könyvtár milyen egyéb lehetőségeket és szolgáltatásokat nyújt már a legkisebbek számára is. A cél a mondókatanulásra járó látogatók megőrzése a nyári időszakban.

Bíztató kezdet

A cél az írás- és olvasástudás, valamint a beszédkészség fejlesztése, valamint a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztettség felszámolásának segítése.

A programban a könyvtár partnerintézmények bevonásával (a védőnői szolgálattal, a bölcsődékkel és az óvódákkal) meghívót ad át a 2 éves és idősebb, iskoláskor előtti gyerekeknek, a könyvtárba invitálva őket. Könyvtári beiratkozásukkor sor kerül a Könyvstart-plusz csomag átadására, mely hangzóanyagot és könyvet tartalmaz az adott korosztály számára összeállított dokumentumokból. A program célcsoportját a 2-7 éves gyerekeket nevelő családok képezik. Lehetséges partner a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, valamint Magyar Olvasástársaság.(További információ:Adie Batt: A könyvtár integráló szerepe: a croydoni megoldások. Könyvtári Figyelő. 2004.3.

http://epa.oszk.hu/00100/00143/00052/batt.html, valamint http://www.bookstart.co.uk)

Az elektronikus információszerzés elsajátítása

Az iskola munkájának támogatása a könyvtár által. Tevékenység: az elektronikus forráshasználatra épülő feladatok kidolgozása. A cél az információtömegben való eligazodáshoz szükséges készségek fejlesztése. A program célcsoportját a 6-14 éves korú gyerekek képezik. A tevékenység eredményeként fejlődik a diákok tanulmányozó-elemző olvasási készsége, fejlődnek a kommunikációs és kognitív képesség, valamint kialakul a szöveges forrásokhoz való kritikus viszonyulás.

A Gyerekirodalmi Adatbázis használatának elsajátítása

A tevékenység: az adatbázis iskoláskorú gyerekekkel és szüleikkel való megismertetése. A cél, hogy az óvodás és iskolás gyerekek könnyebben jussanak hozzá számukra megfelelő olvasnivalóhoz. Az adatbázis lehetőséget nyújt az életkor, a nem és témakör szerinti keresésre.

Adj mindennap 15 percet gyermekednek!

Skandináv példa alapján országos mozgalom indítása, amely során a szülőket meggyőzik arról, hogy naponta 15 percet kizárólag meséléssel, olvasással töltsenek gyermekeik mellett. Kialakul a történet iránti fogékonyság, az igény az olvasásra, felolvasásra. Közreműködő partnerek lehetnek a különböző rádióadók, a televíziók, a lapok, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, valamint a Magyar Olvasástársaság.

(További információ: Az olvasó Finnország. Könyvtári Figyelő 2007. 2. Forrás: Čitausaâ Finlândiâ / Galina Vladimirovna Varganova. In: Bibliotekovedenie 2006. 4.no. 92-98.p.

Ültessünk fát!

Az iskolai könyvtárak közreműködésével a diákok összegyűjtik, s egy-egy stilizált falevélre felírják legkedvesebb könyvük címét. A könyvtárban felállított fára feltűzik a színes leveleket, s így kialakul egy adott iskola kedvenc olvasmányainak gyűjteménye. A legtöbb szavazatot kapott műveket a tanítás során a pedagógusok felhasználhatják – elsősorban olvasás, magyar és osztályfőnöki órán. A cél a könyvekről történő beszélgetés segítése. Az iskolai könyvtár és a tanulók kapcsolatának erősítése. A program Hock Zsuzsa pedagógiai szakértő ötlete nyomán valósult meg, s 2007-re már számos fővárosi iskola nagy sikerű rendezvényévé vált.(További információ: Csodaceruza. 32-33. szám. 74.p.)

Az olvasás hete

Svéd minta alapján – az iskola által kijelölt héten a tanítás kezdetekor minden osztályban az első 20 percet olvasással töltik a gyerekek. Minden tanuló az általa kiválasztott könyvet olvassa magában. Az olvasás hetét megelőző héten minden osztály ellátogat az iskolai könyvtárba, ahol az egyes évfolyamok, korosztályok számára ajánlanak olvasnivalót, így készülnek fel olvasnivalóval a következő hétre. Az olvasás hetén az általános iskola 4. osztályosai felolvasásokat tartanak elsősöknek. Ilyenkor rövidebb történeteket, meséket olvasnak a gyerekek kisebb társaiknak. A könyvek kiválasztása a könyvtárossal és az osztálytanítóval közösen történik. Ez alkalommal a gyerekek számba vehetik azokat a könyveket, amelyek számukra a legemlékezetesebbek voltak, s ezekkel közvetlenül megismertethetik az iskola legkisebbjeit. A cél a közös könyvtárlátogatás, a könyvekről való beszélgetés inspirálása.

(További információ:http://melissaofficinalis.blogspot.com/2008/01/ktelez-olvasmny-magyar-iskolkban.html)

Könyvtári plakátok készítése

A fiatalok számára vonzó módon (nyelvi és képi világgal) igyekszik az olvasást népszerűsíteni plakátok segítségével.(További információ:

http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?cat.17.view

Könyvtári Figyelő. 2007/3. 436-449. p.)

Mindenki unokája

Svéd minta alapján nyugdíjasokat képeznek ki a könyvtárakban, akik vállalják, hogy óvodákban felolvassanak. A részt vevő nyugdíjasok egy felkészítő tanfolyamon (egy olvasókörben) vesznek részt a könyvtárban, ahol a gyerekek nyelvi fejlődéséről, az óvodák működéséről és a gyerekirodalomról hallgatnak előadásokat. A felolvasók saját gyerekkoruk és mai kedvencek meséit olvassák fel. A nyugdíjasok önkéntesként végzik ezt a munkát. A cél generációk és etnikai csoportok közötti találkozók létrehozása az óvodákban.

(További információ: A Mindenki unokája nevű szervezet honlapja: http://www.allasbarnbarn.nu

Híradás a mozgalomról a svéd lapokban:

http://www.gp.se/gp/jsp/Crosslink.jsp?d=113&a=411463&ref=puff

Magyar hivatkozás:

http://melissaofficinalis.blogspot.com/2008/04/mindenki-unokja-avagy-egy-svd.html)

 

 

Sosem késő!

A program célcsoportját az alapképzettségi hiányosságokkal küszködő halmozottan hátrányos helyzetben élő romák és nem romák, valamint az iskolai oktatásból kimaradó és tanulmányaikat nem folytató, iskolaköteles magántanulók – vagyis – analfabéták, funkcionális analfabéták és az elsődleges munkaerőpiacra, valamint munkaerőpiaci-képzésre való felkészítést igénylők képezik. A cél az alapkészségek oktatása felnőttek számára, akik ideje korán kimaradtak az iskolarendszerű képzésből, s nem sajátították el vagy nem megfelelő szinten sajátították el az írás és olvasás készségét. Részvétel az iskolarendszerű felnőttoktatást és továbbképzést végzők, lakossági csoportok és munkahelyekhez kapcsolódó szolgáltatók segítésében. Az érintettek a program végére elsajátítják a biztos alapvető írás, olvasási és számolási készséget, és sikeresen befejezik az iskolai tanulmányaikat. A résztvevők olyan viselkedési mintákat sajátítanak el, melyek nagyban elősegítik a jövőbeni munkahelyi beilleszkedést, felkészülnek a tartós munkavégzésre. Elsajátítják továbbá a munkaerőpiacon történő helytálláshoz nélkülözhetetlen kompetenciákat. A cél az érintettek reális önképének kialakítása az új helyzetekhez és személyekhez igazodó pozitív gondolkodási mód segítségével. Működő modell: Tápiószecsői cigánypasztoráció 2006-2008.Lehetséges partner a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Jezsuita Rend.(További információ: Szemes Zsuzsa: A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya cigánypasztorációs – és alapkészség fejlesztési programja Tápiószecsőn

http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1585&articleID=5656&ctag=articlelist&iid=1)

 

 

A kortárs magyar prózairodalom népszerűsítése

Cél az olvasók kortárs magyar szerzőkkel és irodalommal való, a kortárs szerzők és művek szélesebb olvasói körrel való megismertetése. A program célcsoportját a felnőttek, különös tekintettel az idősebb korosztály képezi. Tevékenység: a rádiók bevonásával hangoskönyvek sugárzása. Közreműködő partner lehet a Magyar Rádió.

Találkozás a külföldi kortárs próza hazai fordítóival

Ennek a projektnek is célcsoportját a felnőttek, különös tekintettel az idősebb korosztály képezi. Író-olvasó találkozók keretében beszélgetés a fordítás kulisszatitkairól, ismerkedés a szerzők életművével, mely felolvasóestek során előadóművészek bevonásával valósul meg. A rendezvények helyszínei lehetnek a könyvtárakon kívül még az idősotthonok.

Mes-Éd projekt

A foglalkozások célcsoportját hátrányos helyzetűek, különös tekintettel cigányok képezik. Csoportfoglalkozások keretében az anyák készségszintre fejlesztik az egyszerű mesék olvasását. Minden héten kapnak egy új gyerekkönyvet, azzal gyakorolnak, hazaviszik azokat, és olvasnak belőle a gyermekeiknek minden nap. Ez olyan készségekkel, és az ezekből fakadó önbizalommal ruházza fel az édesanyákat, amely készségeket azonnal hasznosíthatnak is a gyermekeikkel való kapcsolatban. A cél szelíd eszközökkel megtörni a tanulás hiányának ördögi körét mesék olvasásán keresztül. Az édesanyák könyvekhez és tanuláshoz való viszonyának megváltoztatása, amely természetszerűleg átadódik a gyermekekre is. Az iskolába kerülő gyerekekben pozitív viszony alakulhat ki a könyvekkel és az olvasással kapcsolatosan. Így nagyobb lehet az esélyük arra, hogy a tanulás területén sikeresek legyenek.

 

A Mes-Éd projektet az ENSZ az UNESCO által 2001-ben meghirdetett „A béke és erőszakmentesség kultúrájának évtizede” hivatalosan bejegyzett partnerszervezetei sorába választotta. 2006-ban a projekt 5 tanfolyama sikerrel zárult Törökszentmiklóson, Sarkadon és Jászjákóhalmán. Elkezdődött a további csoportvezetők képzése.(További információ:http://www.bahai.hu/programok/mesed.html

http://www.romnet.hu/hirek/hir0608216.html)

Teljes Nyelv

A célcsoportot a hátrányos helyzetű vagy nem magyar anyanyelvű általános iskolások, különös tekintettel az alsó tagozatosok képezik. A cél a hatékony írás- és olvasástanítás hátrányos helyzetű vagy nem magyar anyanyelvű gyerekeknél, a saját olvasmányélmény szerzése, amely érdeklődést kelt a gyerekekben a könyvek iránt. Olyan tevékenységek végzése, amelyekben szükség van írás- és olvasástudásra: történetek dramatizálása; saját történet írása. A tevékenység: közismert, népszerű írók felolvasásai, általuk vezetett foglalkozások. A kezdeményezés új-zélandi modell néven lelhető fel a szaksajtóban. Honosították Svédországban, ahol Rynkeby-modell néven vált ismertté.

Az eredmény: az írás- és olvasástanulás során elsajátított készségek más tantárgyak tanulásakor is hasznosultak; a programban részt vevő gyerekek kifejezőkészsége növekedett; 3 év alatt a gyerekek 400 könyvet olvastak el; a könyvtár és az iskola kapcsolata intenzívebbé vált; az olvasás iránti vágy fokozódott; a gyerekek általános műveltsége jól érzékelhetően növekedett; a tantermekben szakszerűen válogatott osztálykönyvtárak alakultak.(További információ:

http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/2/cikk18.html)

Diszlexiás gyerekek olvasástanulását segítő program

A program célcsoportját az általános iskolás gyerekek képezik. A cél a problémamentes olvasáshoz szükséges készségek kialakítása, a beszédkészség, a betűk pontos ismeretének, megkülönböztetésének fejlesztése, az összeolvasás tanítása, a szó- és a mondatolvasási készség kialakítása a Varázsbetű program segítségével. A szakemberekkel (logopédus, fejlesztő pedagógus) történő tanuláson, fejlesztésen túl az iskolán kívüli gyakorlás lehetőségének biztosítása könyvtári környezetben (a helyszín biztosításával) számítástechnikai háttér segítségével. Várható eredmény az olvasási nehézséggel küzdők számának csökkenése.(További információ: http://www.varazsbetu.hu)

 

1. Péterfi Rita: Olvasóközpontú olvasásfejlesztés. Könyvtári Figyelő. 2007/3. 24-36. p.

http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?content.69

2. A németországi gyakorlat, a Nürnbergben folyó ilyen irányú fejlesztő tevékenység bemutatására egy, a Könyvtári Figyelőben megjelenő írásban kerül sor.
3. Az összeállítás elkészítésében közreműködött: Hock Zsuzsa pedagógiai szakértő (Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet), Kis Klára és Marosán Ágnes könyvtárosok (Könyvtári Intézet), Oláh Anna etnikai referens (XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatal) és Vraukóné Lukács Ilona könyvtáros (Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza).