Április 11-e 1964 óta a költészet napja nálunk, Magyarországon.
József Attila születésnapjára emlékezve minden évben ekkor ünnepeljük a klasszikus és modern költőket, a régóta csak műveikben élő és a napjainkban alkotó poétákat. Irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, képzőművészeti kiállításokkal tisztelegtek könyvtárakban, múzeumokban, színházakban a magyar líra előtt a covidos időszak előtt, mi ezzel a kis összeállítással.
Ajánlom számotokra a YouTube-on megtekinthető rövid videót: Cseh Tamás – József Attila – A költészet napja címmel.
“A dolgok változnak. A vers örök.” (Lutter Imre)
József Attila 11-13 éves kora között írhatta első versét, címe: KEDVES JOCÓ
KEDVES JOCÓ!
1. ső strófa
De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni,
Jó ruhába járni kelni,
S öt forintér kuglert venni.
2. strófa
Mig a cukrot szopogatnám,
Uj ruhámat mutogatnám,
Dicsekednél fűnek fának,
Mi jó dolga van Attilának.
1916–1917[?]
A következő veresek napjaink egyik elismert írójától, Lackfi János „tollából” születtek. Lackfi János Budapesten született 1971-ben. Költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós. Eredeti nevén Oláh János. Szülei, Mezey Katalin és Oláh János mindketten József Attila-díjas költők. Hogy apjával össze ne tévesszék, publikálása kezdetekor a Lackfi nevet vette fel.
Első írása 1987-ben jelent meg. Az ELTE magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat szerkesztője. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa (1996-tól), a Kreatív Írás program egyik vezető oktatója Vörös István mellett. A Magyar Írószövetség és a Magyar PEN Club titkára. Öt gyermek apja. Kedvelt költői Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor.
Néhány díja, elismerése: Művészeti Alap ösztöndíj, Gérecz Attila-díj, TEMPUS-ösztöndíj a brüsszeli ULB egyetemen, Soros-ösztöndíj, József Attila-díj és még sorolhatnánk. Művei az interneten is elérhetők.
Olvassátok el néhány alkotását! (Ajánlom a https://www.lackfi-janos.hu/category/gyerekeknek/ oldalt további válogatáshoz!)
Lackfi János: Lányok dala
Azt mondják a fiúk,
nyávogunk, selypegünk,
játszani nem lehet
semmi jót se velünk.
De ők tiszta hülyék,
földön fetrengenek,
egymás fejét verik,
s azt mondják, ez remek.
És egymást lökdösik,
rúgják, labda sehol,
azt mondják, ez foci,
ruhájuk csupa por.
Autókártyázva meg
összevesznek azon,
hogy hány köbcenti a
hengerűrtartalom.
A lányvécébe is
bejönnek a fiúk,
vízzel locsolnak ők,
mi meg sikoltozunk.
Kiteszik lábukat,
benne hasra esünk,
azt mondják, van hajunk,
azt mondják, nincs eszünk.
A fenekünk alá
ők tesznek rajzszöget,
békén nem hagynak, és
belénk szerelmesek.
Lackfi János: Fiúk dala — vers
Az összes lány dilis,
Azt, hogy miről susog,
Hiába is vered,
Nem mondja meg : titok.
Mind kastélyban lakik,
Van húsz aranylova,
De azért nem lovon
Hozzák a suliba.
Kertjükben egy fa van,
Igazgyöngyöt terem,
Szekrényükben csoki,
Cukor töméntelen.
A falból zene szól
Náluk, ezt szeretik,
Táncol, pörög-forog
Éjt nappal mindegyik.
A ruhájuk selyem,
Gyémántjuk igazi,
Már ha ezt a mesét
Beveszi valaki.
Mind nyelvet nyújtogat,
S ha felrúgod ezért,
Bőg és árulkodik:
Még te kapsz büntetést.
Körmükre szíveket
Tollukkal festenek,
Kibírhatatlanok,
S belénk szerelmesek.
Mi a költészet?
Alkotó: WEINER SENNYEY TIBOR
A vers ugyanis az emberiséggel együtt született, együtt változik, s valószínűleg együtt is fog kipusztulni. A költészet azonban örök. Borges, Hamvas, Weöres, Pessoa, Ryokan és Michaux segítségét is kérjük, hátha meg tudjuk határozni, hogy mi a csuda az a költészet, a költői tapasztalat és a vers?
A költői pillanat, az ezerszer eltemetett ihlet, az, amikor a költő (és később a hallgató vagy az olvasó) is megérzi, hogy minden egy, „hen panta einai”, ahogy Herakleitosz is mondja. A költészet az egység érzete egy végtelen létezőkre széttöredezett világmindenségben. Akkor a költészet filozófia? Is. A költészet kozmológia? Is. A költészet mindaz, amit az ember a világról gondolhat és mondhat, éppen ezért minden költészet és éppen ezért csak nagyon kevés valóban kiemelkedő költői mű, azaz vers van a végtelen megszólalásokhoz képest. A lexikonok azt tanítják a költészetről, hogy az a művészet, amelynek közege az emberi beszéd. De ez tévedés.
A költészet közege a nyelv.
Nem mindig a beszéd, bár kétségtelenül a kimondott szóból, sőt a kimondott érzésekből ered. Az első kiáltás. Az első sóhaj. Az első csodálkozás. Aztán, amikor valaki már értette a kiáltást és visszakiáltott. Aztán, amikor megértették a sóhaj súlyát. Aztán, amikor feltámadt a csodálkozás nyomán a kíváncsiság, hogy mi az? Min csodálkozol? Mi az a csoda, amin csodálkoznunk kell? Amit még nem láttunk eddig? Amit meg kellene csodálnunk? Mi a csoda?
Az első fennmaradt nagy költemények már teljes kultúrákat hordoznak, s előzményeik évezredekre nyúlhatnak vissza. Homérosz már összegez, a Gilgames összegzés, a Védák gyűjtemények. A költészet az, amely a legkésőbb vált el társművészetétől: a zenétől. Ezért a verset gyakran arról ismerik fel, hogy ritmusos, dallamos, zenéje van, akár hagyományos költemény, akár szabadvers, hiszen nem csak a szavaknak lehet hangzása, hanem a gondolatoknak is lehet dallama, ritmusa.
Borges szerint
„Minden szó költészet.” – amihez Borges sietve hozzáteszi, hogy „A próza állítólag közelebb áll a valósághoz, mint a költészet. Én ezt tévedésnek tartom.”
Én is. És ezzel Hamvas is egyetértett volna, aki szerint
„A költészet anyaga egyenlő a világ anyagával.
Ez az, ami látható és láthatatlan is együtt: pillanat és örök: a tűz. Minden más művészet már eltávolodás a világ tűzszerűségétől a látható felé…
Weiner Sennyey Tibor esszéje itt olvasható egészében:
Ajánlom a magyar költészet további csillagainak is a verseit, az örök költők felsorolása a teljesség igénye nélkül:
Ady Endre
ARANY JÁNOS
ÁBRÁNYI EMIL
BABITS MIHÁLY
CZÓBEL MINKA
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY
DAYKA GÁBOR
EÖRSI ISTVÁN
ÉDES GERGELY
FAZEKAS MIHÁLY
GAZDAG ERZSI
GYÖNGYÖSI ISTVÁN
HATÁR GYŐZŐ
ILLYÉS GYULA
JÓZSEF ATTILA
KISS OTTÓ
LACKFI JÁNOS
MÓRA FERENC
NEMES NAGY ÁGNES
OSVÁTH ERZSÉBET
PETŐFI SÁNDOR
RADNÓTI MIKLÓS
SINKA ISTVÁN
SZABÓ LŐRINC
TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY
UDUD ISTVÁN
VÖRÖSMARTY MIHÁLY
WEÖRES SÁNDOR
ZELK ZOLTÁN
ZSIGMOND EDE.
Ki a Te kedvenc költőd, melyik a kedvenc versed?