Miskolc Város Napja – május 11.
Miskolc Megyei Jogú Város jelenleg az Észak-magyarországi régió kiemelt jelentőségű települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, egyben a miskolci kistérség központja. A kistérséghez tartozik 33 községi és a székhelytelepülésen kívül további 6 városi önkormányzat.
Néhány jellemző adat Miskolcról:
Földrajzi adatok:
Miskolc területe: | 236,66 km² |
Ebből belterület: | 54,21 km² |
zártkert: | 29,34 km² |
külterület: | 153,11 km² |
Miskolc fekvése: | az északi szélesség 48° 5 |
és a keleti hosszúság 20°46´-án | |
Miskolc tengerszint feletti magassága: | 130 m |
Miskolc legmagasabb pontja: | 945 m (Borovnyák tető) |
Miskolc kiterjedése: | |
kelet-nyugati irányban | 19 km |
észak-déli irányban | 10 km |
Népességi adatok:
Lakónépesség (2017. január. 1.) | 158.955 fő |
Állandó népesség (2017. január. 1.) | 161.197 fő |
Népsűrűség (2017. január 1.) | 681 fő / km² |
Miskolc története 70 000 évre vezethető vissza, az ezt bizonyító leleteket az avasi Tűzkövesen tárták fel. A honfoglaló magyarság a népvándorlás 2. hullámában érkezett a Kárpát-medencébe. Miskolc és Diósgyőr területét Böngér, a Miskóc (Miskolc) nemzetség őse foglalta el. Miskolc a rokonság legfontosabb birtoka lett, de Diósgyőr a 11-13. század között királyi várbirtokká vált. Ezt követően a két település a Szinva völgyében elkülönülten, de folyamatos egymásra hatásban fejlődött.
A mohácsi csatavesztés után, amikor az ország 3 részre szakadt, Miskolc elvileg a királyi országrészhez tartozott, de a hódoltság szomszédságában, így a két hatalom egyaránt jogot formált a város megadóztatására. A miskolciak eleinte nem akartak a töröknek fizetni, mire azok feldúlták a várost. Elpusztult a tapolcai bencés apátság is, ahol a Miskócok irattárát is tartották.
Nem maradt fenn az eredeti adományozó oklevél sem, így – mivel nem ismert – Miskolc nem ünnepelheti alapítása évfordulóját. Ezért Miskolc város ünnepe egy későbbi eseményhez, az 1909-ben elnyert törvényhatósági jog elnyeréséhez kapcsolódik.
Móricz Zsigmond ezt írta városunkról: „Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város.”
A város történetéhez sok-sok híres ember neve kapcsolódik. Nézzük így a város történetét részletesebben!
- Böröngér, Bors atyja a Tapolca vizétől a Sajó vizéig kapta adományba Árpádtól a földet. Így lett a Miskóc nemzetségé Miskolc és környéke. Tapolca volt temetkezési helyük, a 13. században a Panyitfi-ág származottja, Ernye bán mentette meg Béla életét a muhi csatában, így ő kezdhette el a kővár építését Győrben.
- 1330 körül: Károly Róbert uradalma lesz a vár és környéke.
- Nagy Lajos mezővárosi címet adományoz Miskolcnak (1365. oppodium), a város és a vár fejlődéséhez jó alapot nyújt földrajzi elhelyezkedése, sok kereskedő, iparos telepszik ide.
- A vár a királynék vára lesz, Zsigmond, Albert, Mátyás, II. Lajos feleségei jegyajándékul kapják.
- Zsigmond király két újabb kiváltságot adományoz a városnak: bíró- és plébános választási jogot és pallosjogot, erről egy 1433-as városi pecsét tanúskodik.
- Rákóczi Ferenc 1701-ben 2 napot tölt a városban, mielőtt Bécsújhelybe, a börtönbe viszik, majd 1704-ben itt volt a főhadiszállása, innen indul Eger bevételére (Dőry-ház). Rabutin osztrák generális 1706. szeptember 25-én kirabolja és felgyújtja a várost. I. Lipót korában Grassalkovich herceg, császári megbízott lett a város bérlője. II.József korában, 1786-ban népszámlálás tartatott, akkor 14179-en éltek itt 2424 házban.
- Fazola Henrik 1770-ben megépíti Ómassán a vasolvasztót, felduzzasztják a Hámori-tavat. Frigyes, a fia Újmassán megépíti a 2. kohót.
- Kazinczy Ferenc a miskolci szabadkőműves páholy (ez 1781-ben alakult meg „Erényes vándorok” néven) tagja lett, felvett neve: Orpheus.
- Nagyváthy János, aki 1755. január 19-én született Miskolcon, 1791-ben megírta az első tudományos mezőgazdaságtant, s ő volt az egyik megalapítója a keszthelyi Georgikonnak.
- Benkő Sámuel, orvos, polihisztor írta meg először a város történetét 1782-ben.
- A miskolci születésű Dayka Gábor költő (ő is a szabadkőműves páholy tagja volt) verseit Kazinczy jelentette meg.
- Csokonai Vitéz Mihály 1800-ban járt városunkban.
- 1823-ban megnyílt az első magyarországi kőszínház kapuja a nagyérdemű előtt, ám ez az épület is az 1843-as tűzvészben megsemmisül. A megnyitón Kisfaludy: A tatárok Magyarországban című darabja szerepelt.
- Déryné Széppataki Róza sok szállal kapcsolódott Miskolchoz, a vándorszínészi élet után itt telepedett le, férje a diósgyőri uradalom intézője volt, a Hunyadi utca 4. szám alatt élt, a Szent Anna temetőben nyugszik.
- Petőfi Sándor 3 alkalommal járt Miskolcon, 1844 februárjában a Keresztúton állok című verse itt keletkezett. Második alkalommal 1845 áprilisában, felvidéki útja előtt szállt meg itt, majd harmadszor 1847. júliusában a Városháztér 7. szám alatt talált szállást.. Nagy költőnk szobrát, Kocsis András szobrász alkotását 1951-ben avatták fel a tetemvári piactéren.
- Laborfalvy Róza színésznő is a város szülötte volt (eredeti neve Benke Judit), férje, a nagy mesemondó, Jókai Mór volt. Az 1857-ben újjáépített színház nyitó előadásán ő játszotta Vörösmarty: Marót bán című drámájának főszerepét.
- Jókai Mór sokszor járt a városban, 1894-ben a város díszpolgárává avatták.
- Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője és testvére, Gábor (színész) is a város szülöttei, valamint itt született Reményi Ede hegedűművész is.
- Lévay József költő a város közjegyzőjeként működött. Sajószentpéteren született, a miskolci református gimnázium tanulója volt. Híres verse:Mikes.
- Tompa Mihály költő, pap, 1855-ben Arany János társaságában kereste fel a várost, itt jelent meg Regék és beszélyek c. kötete.
- Kaffka Margit írónő, tanítónő 1903-tól 1907-ig tanít városunkban, a Csabai kapu 29. szám alatt lakott.
- Szabó Lőrinc költő 1900-ban született Miskolcon. Tücsökzene c. versciklusa az itteni élményeinek állít emléket.
- Zelk Zoltán költő 10 évig élt Miskolcon, gyerekkorát töltötte itt.
- Meg kell még említenünk Szendrei Jánost, aki 5 kötetben írta meg a város történetét, Herman Ottót, aki a Bükk tudósa volt. Ő szervezte meg a Magyar Állatvédő Egyesületet, a későbbi Madártani Intézetet, foglalkozott ősemberkutatással, néprajzzal, a pásztorélettel, a pókokkal. A Hámori temetőben található a sírja.
- Politikusaink közül kiemelkedik Szemere Bertalan belügyminiszter, hadügyminiszter (1848-1849), aki Borsod vármegye egyik főszolgabírója, majd másodalispánja, végül alispánja volt. 1871-ben állítottak neki síremléket Miskolcon, és Palóczy László, aki szintén országgyűlési képviselő volt, neki 1869-ben állítottak emlékművet az avasi templom közelében.
- 1907-1909. Miskolc törvényhatósági jogú város lett, ezzel megszabadult a feudális kötöttségektől.
- Móricz Zsigmond író rokonainál sokszor fordult meg itt, 1934-ben az Abbázia Szállóban lakik, itt készíti el az Edélyi trilógia kéziratát. József Attila 1933-ban a lillafüredi írókongresszuson résztvevő, itt kapott ihletet Óda című versének megírásához.
- 1949-ben a Dudujkán elkezdődött a Nehézipari Műszaki Egyetem építése.
- Jelentős „miskolci” képzőművészek (a teljesség igénye nélkül-): Feledy Gyula, Lenkey Zoltán, Seres János, Mazsaroff Miklós, Máger Ágnes, Szalay Lajos.
- Jelentős polgármesterek, akik hozzájárultak a város fejlődéséhez: – Soltész Nagy Kálmán: megteremtette az 1878-as nagy árvíz után a modern nagyváros alapjait,
- Szentpáli István: városkép alakítás, Nagy-Miskolc koncepció,
- Hodobay Sándor: lakótelep, utak kövezése, kivilágítása, Deák-szobor, fásítás,
- Halmay Béla: közigazgatás átszervezése, köztartozások rendezése.
- Díszpolgárok (ismét csak a teljesség igénye nélkül):
- Az első díszpolgárunk 1886-ban Kossuth Lajos volt, aki 1840-ben járt városunkban, szobrát 1898-ban avatták fel (Róna Sándor alkotása). A miskolci Mocsáry Lajos, Kovács Lajos és Herman Ottó többször meglátogatták Turinban.
- Wekerle Sándor
- Szilágyi Dezső
- Andrássy Gyula
- Horváth Lajos
- Apponyi Albert
- Bethlen István
- Sályi István
- Repka Attila
- Reményi János
- Terplán Zénó
- Dobrossy István
- Végvári Lajos
- Jónyer István
- Demjén Ferenc
- Veréb György.
Nézz utána! Néhány választ megtalálsz qr-kódos formában is a könyvtár előtti részen!
- Mikor épült az avasi református templom? Mi áll mellette? Milyen felújítási munkálatokra készülnek itt 2019-ben?
- A népvándorlás korában milyen népek fordultak meg Miskolc területén? Milyen nép övveretei kerültek elő a földből?
- Milyen vadállatok települtek be a városba? Mit csináljunk, ha denevér téved be hozzánk?
- Hol él meg a Boldogasszony papucsa? Mi az? Miről nevezetes a Greutter-kert?
- Milyen településeket csatoltak Miskolchoz a múlt század során? Miről nevezetes a Deszkatemplom?
- Hány méter magas a kilátó az Avason? A Szabadság téren kinek a szobra áll? Ki alkotta, mikor leplezték le?
- Melyik nemzetség alapította meg Miskolc városát, mikor? Milyen „KAPUK” találhatóak Miskolcon, merre vezetnek ezek?
- Az Árvízi emlékmű a Szent Anna-templom előtt áll. Minek az emlékére emelték? Milyen híres emberek nyugszanak a Szent Anna-temetőben?
- Nevezetes miskolci volt Déryné. Ki volt ő? Ki volt Herman Ottó?
- Mikor indult meg az első villamos Miskolcon? Melyik miskolci polgármestert nevezték „Nagy-Miskolc” atyjának?
- Sorolj fel legalább 5 nevezetes miskolci gyógyszertárat! Mikor épült a Semmelweis Kórház? Mi volt előtte a neve?
- Milyen elemek szerepelnek ma város címerében? Hogy néz ki a város zászlója?
- Mikor épült a „Három Rózsa” szálloda? Hol áll? Milyen híres vendégei voltak? Hol áll városunk „ősi” iskolája , mi van ma ebben az épületben?
- Mit jelent az „AVAS” földrajzi név? Mit írt 1929-ben Thúry József az Avasról?
- Miskolc „iskolaváros”. Mikor nyílt meg itt az első iskola? Mikor nyílik meg az egyetem kapuja, hol épült fel a Miskolci Egyetem?
- Mi volt a kapcsolata Jókai Mórnak a várossal? Milyen „kitüntetést” kapott, mikor? Mikor épült az első kilátó az Avason?
- Milyen érdekességek találhatók a Rákóczi háznál és környékén? Mi a nevezetessége az ortodox templomnak?
- Mi kapcsolata Munkácsy Mihályt Miskolchoz?
- Milyen fesztiválokat, látványosságokat ajánlanátok, melyek a diósgyőri várban rendeznek, említsetek legalább 3-at! A fesztiválok városának mikor van az ÜNNEPE?
- Mikor épült a Palotaszálló? Hány ablaka van? Hol található a Peleház, ki lakott benne? Mit jelent ez a kifejezés: polihisztor?
- Kinek a nevéhez fűződik az ősemberek nyomának kutatása? Milyen leletek kerültek elő? Mivel foglakoztak a réz- és bronzkor emberei?
- Ki volt Lévay József? Mivel foglalkozott, hol lakott? Ki volt Laborfalvy Róza?
- Honnan, hogyan kapta Lillafüred a nevét?
- Készíts egy rövid útitervet, mit mutatnál meg a városból egy ideérkező gyereknek!
Néhány irodalmi alkotás, amit Miskolc és környéke ihletett:
- Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember
- Jókai Mór: A tengerszemű hölgy
- Kaffka Margit: Színek és évek
- Csorba Piroska: Miskolci legendák ; Arany Miskolc
- „Szinva-parti sztorik”