Miskolc Város Napja – május 11.

Miskolc Megyei Jogú Város jelenleg az Észak-magyarországi régió kiemelt jelentőségű települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, egyben a miskolci kistérség központja. A kistérséghez tartozik 33 községi és a székhelytelepülésen kívül további 6 városi önkormányzat.

Néhány jellemző adat Miskolcról:

Földrajzi adatok:

Miskolc területe: 236,66 km²
Ebből belterület: 54,21 km²
            zártkert: 29,34 km²
            külterület: 153,11 km²
Miskolc fekvése: az északi szélesség 48° 5
  és a keleti hosszúság 20°46´-án
Miskolc tengerszint feletti magassága: 130 m
Miskolc legmagasabb pontja: 945 m (Borovnyák tető)
Miskolc kiterjedése:  
kelet-nyugati irányban 19 km
észak-déli irányban 10 km

Népességi adatok:

Lakónépesség (2017. január. 1.) 158.955 fő
Állandó népesség (2017. január. 1.) 161.197 fő
Népsűrűség (2017. január 1.) 681 fő / km²

Miskolc története 70 000 évre vezethető vissza, az ezt bizonyító leleteket az avasi Tűzkövesen tárták fel. A honfoglaló magyarság a népvándorlás 2. hullámában érkezett a Kárpát-medencébe. Miskolc és Diósgyőr területét Böngér, a Miskóc (Miskolc) nemzetség őse foglalta el. Miskolc a rokonság legfontosabb birtoka lett, de Diósgyőr a 11-13. század között királyi várbirtokká vált. Ezt követően a két település a Szinva völgyében elkülönülten, de folyamatos egymásra hatásban fejlődött.

A mohácsi csatavesztés után, amikor az ország 3 részre szakadt, Miskolc elvileg a királyi országrészhez tartozott, de a hódoltság szomszédságában, így a két hatalom egyaránt jogot formált a város megadóztatására. A miskolciak eleinte nem akartak a töröknek fizetni, mire azok feldúlták a várost. Elpusztult a tapolcai bencés apátság is, ahol a Miskócok irattárát is tartották.

Nem maradt fenn az eredeti adományozó oklevél sem, így – mivel nem ismert – Miskolc nem ünnepelheti alapítása évfordulóját. Ezért Miskolc város ünnepe egy későbbi eseményhez, az 1909-ben elnyert törvényhatósági jog elnyeréséhez kapcsolódik.

Móricz Zsigmond ezt írta városunkról: „Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város.”

A város történetéhez sok-sok híres ember neve kapcsolódik. Nézzük így a város történetét részletesebben!

  • Böröngér, Bors atyja a Tapolca vizétől a Sajó vizéig kapta adományba Árpádtól a földet. Így lett a Miskóc nemzetségé Miskolc és környéke. Tapolca volt temetkezési helyük, a 13. században a Panyitfi-ág származottja, Ernye bán mentette meg Béla életét a muhi csatában, így ő kezdhette el a kővár építését Győrben.
  • 1330 körül: Károly Róbert uradalma lesz a vár és környéke.
  1. Nagy Lajos mezővárosi címet adományoz Miskolcnak (1365. oppodium), a város és a vár fejlődéséhez jó alapot nyújt földrajzi elhelyezkedése, sok kereskedő, iparos telepszik ide.
  • A vár a királynék vára lesz, Zsigmond, Albert, Mátyás, II. Lajos feleségei jegyajándékul kapják.
  • Zsigmond király két újabb kiváltságot adományoz a városnak: bíró- és plébános választási jogot és pallosjogot, erről egy 1433-as városi pecsét tanúskodik.
  • Rákóczi Ferenc 1701-ben 2 napot tölt a városban, mielőtt Bécsújhelybe, a börtönbe viszik, majd 1704-ben itt volt a főhadiszállása, innen indul Eger bevételére (Dőry-ház). Rabutin osztrák generális 1706. szeptember 25-én kirabolja és felgyújtja a várost. I. Lipót korában Grassalkovich herceg, császári megbízott lett a város bérlője. II.József korában, 1786-ban népszámlálás tartatott, akkor 14179-en éltek itt 2424 házban.
  • Fazola Henrik 1770-ben megépíti Ómassán a vasolvasztót, felduzzasztják a Hámori-tavat. Frigyes, a fia Újmassán megépíti a 2. kohót.
  • Kazinczy Ferenc a miskolci szabadkőműves páholy (ez 1781-ben alakult meg „Erényes vándorok” néven) tagja lett, felvett neve: Orpheus.
  • Nagyváthy János, aki 1755január 19-én született Miskolcon, 1791-ben megírta az első tudományos mezőgazdaságtant, s ő volt az egyik megalapítója a keszthelyi Georgikonnak.
  • Benkő Sámuel, orvos, polihisztor írta meg először a város történetét 1782-ben.
  • A miskolci születésű Dayka Gábor költő (ő is a szabadkőműves páholy tagja volt) verseit Kazinczy jelentette meg.
  • Csokonai Vitéz Mihály 1800-ban járt városunkban.
  • 1823-ban megnyílt az első magyarországi kőszínház kapuja a nagyérdemű előtt, ám ez az épület is az 1843-as tűzvészben megsemmisül. A megnyitón Kisfaludy: A tatárok Magyarországban című darabja szerepelt.
  • Déryné Széppataki Róza sok szállal kapcsolódott Miskolchoz, a vándorszínészi élet után itt telepedett le, férje a diósgyőri uradalom intézője volt, a Hunyadi utca 4. szám alatt élt, a Szent Anna temetőben nyugszik.
  • Petőfi Sándor 3 alkalommal járt Miskolcon, 1844 februárjában a Keresztúton állok című verse itt keletkezett. Második alkalommal 1845 áprilisában, felvidéki útja előtt szállt meg itt, majd harmadszor 1847. júliusában a Városháztér 7. szám alatt talált szállást.. Nagy költőnk szobrát, Kocsis András szobrász alkotását 1951-ben avatták fel a tetemvári piactéren.
  • Laborfalvy Róza színésznő is a város szülötte volt (eredeti neve Benke Judit), férje, a nagy mesemondó, Jókai Mór volt. Az 1857-ben újjáépített színház nyitó előadásán ő játszotta Vörösmarty: Marót bán című drámájának főszerepét.
  • Jókai Mór sokszor járt a városban, 1894-ben a város díszpolgárává avatták.
  • Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője és testvére, Gábor (színész) is a város szülöttei, valamint itt született Reményi Ede hegedűművész is.
  • Lévay József költő a város közjegyzőjeként működött. Sajószentpéteren született, a miskolci református gimnázium tanulója volt. Híres verse:Mikes.
  • Tompa Mihály költő, pap, 1855-ben Arany János társaságában kereste fel a várost, itt jelent meg Regék és beszélyek c. kötete.
  • Kaffka Margit írónő, tanítónő 1903-tól 1907-ig tanít városunkban, a Csabai kapu 29. szám alatt lakott.
  • Szabó Lőrinc költő 1900-ban született Miskolcon. Tücsökzene c. versciklusa az itteni élményeinek állít emléket.
  • Zelk Zoltán költő 10 évig élt Miskolcon, gyerekkorát töltötte itt.
  • Meg kell még említenünk Szendrei Jánost, aki 5 kötetben írta meg a város történetét, Herman Ottót, aki a Bükk tudósa volt. Ő szervezte meg a Magyar Állatvédő Egyesületet, a későbbi Madártani Intézetet, foglalkozott ősemberkutatással, néprajzzal, a pásztorélettel, a pókokkal. A Hámori temetőben található a sírja.
  • Politikusaink közül kiemelkedik Szemere Bertalan belügyminiszter, hadügyminiszter (1848-1849), aki Borsod vármegye egyik főszolgabírója, majd másodalispánja, végül alispánja volt. 1871-ben állítottak neki síremléket Miskolcon, és Palóczy László, aki szintén országgyűlési képviselő volt, neki 1869-ben állítottak emlékművet az avasi templom közelében.
  • 1907-1909. Miskolc törvényhatósági jogú város lett, ezzel megszabadult a feudális kötöttségektől.
  • Móricz Zsigmond író rokonainál sokszor fordult meg itt, 1934-ben az Abbázia Szállóban lakik, itt készíti el az Edélyi trilógia kéziratát. József Attila 1933-ban a lillafüredi írókongresszuson résztvevő, itt kapott ihletet Óda című versének megírásához.
  • 1949-ben a Dudujkán elkezdődött a Nehézipari Műszaki Egyetem építése.
  • Jelentős „miskolci” képzőművészek (a teljesség igénye nélkül-): Feledy Gyula, Lenkey Zoltán, Seres János, Mazsaroff Miklós, Máger Ágnes, Szalay Lajos.
  • Jelentős polgármesterek, akik hozzájárultak a város fejlődéséhez: – Soltész Nagy Kálmán: megteremtette az 1878-as nagy árvíz után a modern nagyváros alapjait,
  • Szentpáli István: városkép alakítás, Nagy-Miskolc koncepció,
  • Hodobay Sándor: lakótelep, utak kövezése, kivilágítása, Deák-szobor, fásítás,
  • Halmay Béla: közigazgatás átszervezése, köztartozások rendezése.
  • Díszpolgárok (ismét csak a teljesség igénye nélkül):
  • Az első díszpolgárunk 1886-ban Kossuth Lajos volt, aki 1840-ben járt városunkban, szobrát 1898-ban avatták fel (Róna Sándor alkotása). A miskolci Mocsáry Lajos, Kovács Lajos és Herman Ottó többször meglátogatták Turinban.
  • Wekerle Sándor
  • Szilágyi Dezső
  • Andrássy Gyula
  • Horváth Lajos
  • Apponyi Albert
  • Bethlen István
  • Sályi István
  • Repka Attila
  • Reményi János
  • Terplán Zénó
  • Dobrossy István
  • Végvári Lajos
  • Jónyer István
  • Demjén Ferenc
  • Veréb György.

Nézz utána! Néhány választ megtalálsz qr-kódos formában is a könyvtár előtti részen!

  1. Mikor épült az avasi református templom? Mi áll mellette? Milyen felújítási munkálatokra készülnek itt 2019-ben?
  2. A népvándorlás korában milyen népek fordultak meg Miskolc területén? Milyen nép övveretei kerültek elő a földből?
  3. Milyen vadállatok települtek be a városba? Mit csináljunk, ha denevér téved be hozzánk?
  4. Hol él meg a Boldogasszony papucsa? Mi az? Miről nevezetes a Greutter-kert?
  5. Milyen településeket csatoltak Miskolchoz a múlt század során? Miről nevezetes a Deszkatemplom?
  6. Hány méter magas a kilátó az Avason? A Szabadság téren kinek a szobra áll? Ki alkotta, mikor leplezték le?
  7. Melyik nemzetség alapította meg Miskolc városát, mikor? Milyen „KAPUK” találhatóak Miskolcon, merre vezetnek ezek?
  8. Az Árvízi emlékmű a Szent Anna-templom előtt áll. Minek az emlékére emelték? Milyen híres emberek nyugszanak a Szent Anna-temetőben?
  9. Nevezetes miskolci volt Déryné. Ki volt ő? Ki volt Herman Ottó?
  10. Mikor indult meg az első villamos Miskolcon? Melyik miskolci polgármestert nevezték „Nagy-Miskolc” atyjának?
  11. Sorolj fel legalább 5 nevezetes miskolci gyógyszertárat! Mikor épült a Semmelweis Kórház? Mi volt előtte a neve?
  12. Milyen elemek szerepelnek ma város címerében? Hogy néz ki a város zászlója?
  13. Mikor épült a „Három Rózsa” szálloda? Hol áll? Milyen híres vendégei voltak? Hol áll városunk „ősi” iskolája , mi van ma ebben az épületben?
  14. Mit jelent az „AVAS” földrajzi név? Mit írt 1929-ben Thúry József az Avasról?
  15. Miskolc „iskolaváros”. Mikor nyílt meg itt az első iskola? Mikor nyílik meg az egyetem kapuja, hol épült fel a Miskolci Egyetem?
  16. Mi volt a kapcsolata Jókai Mórnak a várossal? Milyen „kitüntetést” kapott, mikor? Mikor épült az első kilátó az Avason?
  17. Milyen érdekességek találhatók a Rákóczi háznál és környékén? Mi a nevezetessége az ortodox templomnak?
  18. Mi kapcsolata Munkácsy Mihályt Miskolchoz?
  19. Milyen fesztiválokat, látványosságokat ajánlanátok, melyek a diósgyőri várban rendeznek, említsetek legalább 3-at! A fesztiválok városának mikor van az ÜNNEPE?
  20. Mikor épült a Palotaszálló? Hány ablaka van? Hol található a Peleház, ki lakott benne? Mit jelent ez a kifejezés: polihisztor?
  21. Kinek a nevéhez fűződik az ősemberek nyomának kutatása? Milyen leletek kerültek elő? Mivel foglakoztak a réz- és bronzkor emberei?
  22. Ki volt Lévay József? Mivel foglalkozott, hol lakott? Ki volt Laborfalvy Róza?
  23. Honnan, hogyan kapta Lillafüred a nevét?
  24. Készíts egy rövid útitervet, mit mutatnál meg a városból egy ideérkező gyereknek!

Néhány irodalmi alkotás, amit Miskolc és környéke ihletett:

  • Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember
  • Jókai Mór: A tengerszemű hölgy
  • Kaffka Margit: Színek és évek
  • Csorba Piroska: Miskolci legendák ; Arany Miskolc
  • „Szinva-parti sztorik”